Cryhavoc
Sweetbriers
1998
Nuclear Blast
A 90-es évek végén feltörő nagy finn metál-cunami dobta a felszínre a Cryhavoc első albumát, mindenki nagy megelégedésére. Vagyis nem, a Cryhavoc valahogy kimaradt a jóból, pedig a Children of Bodom farvízén ettől sokkal rosszabb zenék is megéltek, de hiába voltak jókor jó helyen, valahogy kimaradtak a szórásból. Kezdetben még sima death metált játszottak (A Bodommal is volt közös spiltjük), de mire több tagcsere után eljutottak a nagylemezes fázisba már könnyen emészthető dallamos zenét nyomtak. A csöcsös borító alapján leginkább valami gót vámpíros/énekesnős dologra lehetne következtetni, de szerencsére nem erről van szó. Egy pici darkos/gótos attitűd ugyan van benne, de ez alapvetően dallamos riffes hagyományos metál muzsika.
Ha már a finneknél tartunk, leginkább talán az Amok-korszakos Sentenced ugrik be a zene hallatán, néhol pedig egy pici Amorphis. Az énekes Kaapro Ikonen sem énekelni, sem hörögni nem tud rendesen, így köztes megoldásként az acsarkodós kiabálós stílust követi, kiegészítve a jellegzetes finn Kákalaki Akka akcentussal. De tényleg, néha mintha hápogna kicsit.
A zenében igazából nincs semmi különleges: az átlagosnál jobb riffek és énekdallamok, átlagos énekes, és az átlagnál rosszabb gitárszólók, viszont minden dal hallgatatja magát, a szokásos skandináv dallamok fejbe verik az embert, néha kicsit pátoszos (de nem nyálas), néhol rockos, néhol vadállat headbanger. Mai füllel már kissé visszhangosan szól a lemez, de 98-ban egy underground zenekartól ez igencsak odabaszós soundnak számított. Nem is értem, hogy nem futottak be, mikor ez a zene százszor jobb az orrba-szájba ajnározott finn zenekarok produkcióinál, mert manapság már tényleg az utolsó jött-ment finn alkoholista is a Pecsában játszik.
Egy évvel később még hasonló minőségben, és hasonló cickós borítóval csináltak egy lemezt, majd ahogy jöttek úgy el is tűntek a süllyesztőben. Annak idején egy válogatás cd-n találkoztam először velük, amin az Arch Enemy Beast of Man-je mellett a Cryhavoc Armageddon Y'know-ja volt az egyetlen hallgatható zene. Heteken át ez a track volt beállítva a hifiben ébresztőnek. Igazi adrenalin-bomba, több mint a kávé, nem lehet rá nem felébredni, és a refrént elég egyszer meghallgatni, utána soha többé nem megy ki az ember fejéből.
Utolsó kommentek