Toundra
Toundra
2009
Basement Apes Industries
Kisvíz vagy nagyvíz, folyó vagy álló, teljesen mindegy, mindig ugyanaz. A vízben a folytonosság, a parton az állandósság. Néhány bogár a vízbe pöckölődik (így jártak) harcolnak az árral, az életükre törő félelmetes cunamival. Egy kis pöckölés nekem, nagy csobbanás a bogárkáknak. Szemmel követem a kapálózásukat, amíg el nem veszítem őket a látóhatáron. Istent játszva vigyorgok a vízre, az őrültek magabiztosságával, de a vizet nem lehet kizökkenteni nyugalmából. Teljesen mindegy hogy mi történik körülötte, a víz továbbra is víz, mintha mi sem történt volna, csob és csob, locs és pocs. Felsőbbrendű csobogás, nevet rajtam, kigúnyol. Elég a csendből, elég a csobogásból, elég ebből, hol a gitárom? Tolom a riffet, tolom a gitáron.
Borosüveggel a kézben gázolok a vízbe, keresem a disszonanciát, keresem a hibákat, keresem a réseket, válaszokat akarok! Figyelem a napot, figyelem a csendet, szagolom a levegőt. Itt van már ő is, figyel engem, de nem reagál, mindent tud, mindent lát. Erős és bölcs, tiszta és kegyetlen. Isten vagy sátán, sors vagy természet, mindegy minek nevezed, magázod vagy tegezed. Egykedvűen szemléli a dolgokat, nem lehet kizökkenteni nyugalmából. Bajamar, soha már. Pisálnom kell, hát akkor pisálok.
Kitaposott fű, az árnyékban gépjárművek lustán nyújtózkodnak. Az idióták elzavarják a csendet, pacsálnak és hangoskodnak, nem tisztelik a vizet, nem tisztelik a szelet, nem tisztelik a főnököt. Nem keresik a válaszokat, csak a seggüket hűtik a vízben, mert melegük van. Ostobák ők, akik képtelenek átérezni az elemek erejét, de a főnök velük sem tesz kivételt, egykedvűen nézi őket, és nekik is ugyanúgy tüzel a nap, csobog a víz, szarik a madár.
Nincsenek válaszok, kimászok a partra. Kapok egy csókot, kapok egy szendvicset. Mobilcsörgés, újságzörgés, parfümillat, mintha elhagytam volna az erőteret, a parton már nem olyan erős a főnök, a civilizációs zörejek elnyomják a szelet, a szagot, a vizet. Láthatatlan vonósugár húz vissza a vízbe. Lebegek, kezemet széttárom, vigyorgok a napba, letekert szemhéj alatt pirosra festett világ. Nem érdekel, hogy fülgyulladás, nem érdekel, hogy UV-sugárzás, a tömény dózist akarom, alulról és felülről, a vízből, a szélből, a napból, a riffet, a zajt, az ingert, a mindent.
A Toundra post metált játszik, egy kis Tool, egy kis Isis, fasza. Az elemek ereje, a természet szépsége, blabla. Ének az nincs, mi a szarnak? Instrumetál. A videón Bajamar: 1:30-ig post rockos tüp-türüp, 2:20-ig post metálos bimm-bamm, utána meg riffek konzekvens tologatása.
Utolsó kommentek