Címkék

ac/dc (1) ágnes (1) akusztik (1) alice in chains (1) american sharks (1) amon amarth (1) anodizer (1) anthrax (3) anywhere (1) asg (4) avenged sevenfold (2) az év legjobb lemezei (5) a wilhelm scream (1) baby woodrose (1) bad religion (2) bakelit (1) bandcamp (5) barn burner (2) baroness (1) bear fight! (1) beast (1) been obscene (4) beggars and gentry (2) beyond the sixth seal (1) bible of the devil (1) birds of prey (1) bison (1) black cowgirl (2) black flag (1) black metal (1) black out (1) black sabbath (4) black sheriff (1) black skies (1) blake (1) blind myself (1) blood island raiders (1) blues (9) boozehounds of hell (1) bridge to solace (1) bullet for my valentine (1) bungalow bums (1) burst (1) cadence delicate (1) candlemass (1) carcass (1) cardinals folly (1) castle (1) charred walls of the damned (1) chief rebel angel (1) children (1) chilean fuzz (1) christian metal (1) chris cornell (1) chrome locust (1) church of the cosmic skull (1) cliff burton (1) cobra death (1) comeback kid (1) control denied (1) crag dweller (2) cryhavoc (1) cynic (1) dal (1) dalriada (1) dead lord (1) dead pegasus (1) deak bill gyula (2) death (1) death by stereo (2) death metal (5) death n roll (5) demon head (1) depresszió (1) desert rock (8) devilicious (1) de wolff (1) dimension zero (1) doom (29) dream theater (1) dvd (2) egonaut (1) entombed (2) experimental (8) fields of locust (1) film (2) final fight (1) folk (1) fültágító (2) gallows (2) ganon (1) garage (10) ghost (1) glass and ashes (1) god damn (2) gojira (1) göteborg (1) grand magus (2) graveyard (1) groove metal (1) grunge (4) habibi (1) haelo (1) hard rock (43) hatebreed (1) haw (1) hbo (1) hc/punk (31) heaven and hell (1) heavy metal (23) hella (1) helltrain (1) henry rollins (1) hesher (1) hjortene (1) horisont (1) horses on fire (1) hypnos 69 (1) iggy and the stooges (1) ignite (1) in flames (1) iron maiden (3) isten háta mögött (3) i am heresy (1) junkies (1) kabbalah (1) kadavar (1) kaihoro (1) kalas (1) kamchatka (1) ka tet (1) kerrang! (1) killswitch engage (1) king giant (1) könyv (2) korog (1) kurouma (1) kvelertak (3) la dispute (1) lemezborítók (2) lemmy (1) lewd flesh (1) los disidentes del sucio motel (1) m1 (1) magma rise (1) magyar rock lexikon (1) manny ribera (1) Märvel (1) mastodon (1) melodic death metal (5) metal (12) metalcore (5) metallica (3) metal hammer (3) metal machine music (1) mex (1) middlemist red (1) mojo jazz mob (1) monster magnet (2) mood (3) moon coven (1) motörhead (3) mr2 (1) mustasch (3) napalm records (1) naptár (1) nikki sixx (1) noise (1) nők a pult mögött (1) norma jean (1) novadriver (1) obscure (1) orango (1) ozone mama (1) p3 rockster (1) pagan altar (1) palace in thunderland (2) pantera (2) part time killer (1) phono one (1) pogometer (1) post hc (4) post metal (5) priestess (2) progressive string quartet (1) prog metal (11) prog rock (12) psychedelic (29) raised fist (2) revolver (1) ripley under water (1) rising (1) rock (7) rockerpipik (1) rock n roll (28) ruiner (1) scars on broadway (1) screaming trees (2) seamount (1) seattle (1) serpent (1) shadows fall (1) singles (1) sixx am (1) skyron orchestra (1) slayer (2) slingblade (1) slipknot (1) slowgold (1) slow season (1) sludge (6) smoke blow (2) snakeskin angels (1) SNFU (1) soad (2) soen (1) soilwork (2) sorozat (1) soundtrack (1) southern metal (1) spacegoat (1) space rock (10) sparzanza (1) spidergawd (1) spotify (3) steak (1) stoner (52) stratus (1) subscribe (2) summer hits (1) suplecs (1) svölk (2) szub magazin (2) tackleberry (1) taliban airways (1) tank86 (1) tankcsapda (3) testament (1) the absence (1) the baboon show (1) the bluestation (1) the carpet knights (1) the coathangers (1) the damned things (1) the devil and the almighty blues (2) the drowning (2) the good the bad and the zugly (2) the graviators (3) the haunted (1) the infected (1) the iron maidens (2) the mars volta (2) the movements (3) the mushroom river band (1) the oath (1) the red chord (1) the sade (1) the shrine (1) the sigit (1) the third bardo (1) the treatment (1) the trousers (2) the wandering midget (1) the x-ray harpoons (1) thrash (9) tobeatic (1) töketlen rocksajtó (1) top 10 (2) toundra (1) tourniquet (1) tribute (3) triclops! (2) trivium (1) troubled horse (1) unhold (1) válogatás (8) vintage rocks (32) vinum sabbatum (2) vinyl (1) volbeat (1) wall of sleep (3) wheel in the sky (1) witchcraft (1) yava (1) zodiac (1)

Utolsó kommentek

  • Kelemen Péter 73: @Akarmiszalami: Erős jellemre vall, ha valaki névvel ekéz valakit, miközben ő ... (2017.06.27. 13:32) Metálos munkahelyi diszkrimináció
  • doomanoid: @Noizeaddikt: Alap! Ráadásul a kiadónál brutálisan jó áron van bakeliten: www... (2017.05.13. 09:35) Született trollok
  • Noizeaddikt: Új kiadvány korai számokból, hellyeah: thegoodthebadandthezugly.bandcamp.com/a... (2017.05.12. 12:10) Született trollok
  • doomanoid: @bedoboember: Hát, nem sok minden. A tavalyihoz képest meglehetősen gyengus vo... (2016.12.01. 22:02) Fáradtan sercegő bakelit
  • bedoboember: Na mi volt idén? (2016.11.30. 15:10) Fáradtan sercegő bakelit
  • cukkmukk: Ez is egyfajta vélemény. Kinek, hogyan ugye, nekem teljesen más. Lehet érdemes... (2016.02.22. 14:10) Fáradtan sercegő bakelit
  • doggfather: @Bruti: akkor próbálgasd, szemezgess! (2016.01.05. 13:56) 2015 legjobb lemezei
  • Bruti: @doggfather: Én a nagy részét nem ismerem, de legalább lesz miből szemezgetni. (2016.01.04. 17:03) 2015 legjobb lemezei
  • Bornyi Márton: Nagyon vártam ezt a listát! Sok ma már kedvenc bandámat ismertem meg itt mint ... (2016.01.04. 14:50) 2015 legjobb lemezei
  • doggfather: nem semmi lista, felét nem is ismerem nemhogy nem hallottam. Utána fogok nézni... (2016.01.04. 09:05) 2015 legjobb lemezei
  • Utolsó 20
Creative Commons Licenc

Újra a régi nóta

doomanoid 2009.09.23. 16:42

Shadows Fall

Retribution

2009

Everblack Industries

A Shadows Fall nagy kedvenc volt nálam egykoron, sőt, a The Art of Balance még mindig ott van a legnagyobb klasszikusok között. Azóta sem sikerült senkinek a thrasht és hc-t összegyúrni a megunhatatlan dallamokkal, és a perceken át tartó, minden öncélúságot nélkülöző szólókkal. A Balance volt "A Lemez" a Shadows Fall számára, ahol minden hang a helyén volt, a lemez, ami csak egyszer van egy zenekar életében. A következő The War Within még mindig tökéletes, de már mágia nélkül, a nagykiadós Threads of Life-on pedig már egy fékezett habzású bandát lehetett hallani, sziruppal és balladával. A multis kaland után a zenekar úgy gondolta, hogy a lemezipar bekaphatja, inkább csinálnak egy kiadót, és az új lemez már a saját cégnél is jött ki. A srácok valószínűleg mostanra belátták, hogy ez a zene túl agresszív ahhoz, hogy igazán sikeresek legyenek. Az igazi áttöréshez szerintem vagy tovább kéne puhulniuk, vagy kéne valami extra kunszt, amivel tömegeket lehetne elérni, amit az unalmas amcsi csapatok előszeretettel használnak, például zenekarilag intézményesíteni a szopóálarcot, mint a Slipknotnál.

A napokban elővettem megint a Threads of Life-ot, és a zene egyáltalán nem olyan rossz, mint amire emlékeztem, talán nem kéne minden lemezüket a Balance mellé tenni, mert olyan úgysem lesz többet. A hasonlítgatás a zene elrontója, a kiszámíthatóság pedig a Shadows Fall egyetlen hibája, mert ha figyelmen kívül hagyjuk az állandóan ismétlődő paneleket, akkor azért jó kis ütős muzsika ez. Az akusztikus Metallica-ízű intro után berobbanó monstrum kísértetiesen hasonlít a War Within kezdésére, és ha nem is olyan az SF mint régen, azért My Demise úgy fejet szétcsapó metál-alapvetés, ahogy van. És ismét szerepel egy tempósabb dallamosabb ballada-szerűség a The Taste of Fear amire majd biztos lesz valami jó kis pátoszos klip.

A többi metalcore zenekarhoz képest azért sokkal jobb a Shadows Fall, mert ők a svéd vonal helyett inkább a klasszikus thrashre építkeznek, és mentesek a tipikus metalcore-os hangzástól. Ők tényleg csak a annyira metálkórok hogy van halálhörgés verzében meg a köcsögének refrénben, de mivel Brian Fair mellett a két gitáros is aktívan vokálozik így nem fullad unalomba a dolog. Jonathan Donais és Matt Bachand ezúttal is szanaszét gitározzák az agyukat, teljesen mindegy, hogy riffről, szólóról, vagy gitárdallamról van szó, a két fickónak a vérében van a dolog, ég a kezük alatt a műszer. Minden dalban van valami apróság, ami önkéntelenül is bólogatásra készteti az embert, még akkor is, ha néhány téma ismerősnek tűnik. Nem nagyon lehet belekötni semmibe, egyedül a War-ra lehet azt mondani, hogy szar, fos, gané, stb, 2009-ben már nem kéne az In Flamestől lopni, vazze! Vagy ha mégis, akkor a régiekből inkább.

Akinek csalódás a szép új erőtlen Megadeth lemez, annak ez be fog jönni. Klasszikus hagyományokon alapuló, de modern hangzású metál muzsika, és itt nem alibiből van gitárosból kettő, itt tényleg lángolnak a gitárok! Az első kliphez megint sikerült hozni a szokásos tinisorozat-hangulatot, egynél többet ezt sem lehet megnézni.

 

14 komment

Címkék: metalcore thrash shadows fall

A bejegyzés trackback címe:

http://leggitar.blog.hu/api/trackback/id/tr591402163

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

aprókavics (törölt) 2009.09.25. 15:55:49

Jó zene. Bár már öreg vagyok hozzá, de ettől függetlenül valóban jó.

Mikor Sodrócki 2009.10.04. 12:01:51

Azért én nem vagyok hasraesve az Art of Balance-tól sem . Nem rossz , de van olyan szám , ahol komolyan mondom , hamisan énekelnek benne .
Viszont van benne lendület , az tény . Azt vettem észre, majdnem futok , amikor sétálás közben hallgattam . Aki körrekodot akar a Margit-szigeten , azoknak ajánlom , mint power song :-) !

doomanoid 2009.10.04. 16:15:03

Igen, ezt már sokan mondták, hogy mintha hamis lenne az ének, de ebben legalább van élet, van benne húzás, van benne vér, a Balance iszonyat! Ez mégiscsak metál nem az operaház, mióta kitétel a metálban az, hogy az énekes tudjon is énekelni? :]

doomanoid 2009.10.04. 16:31:42

Ez most valami spéci új feature a Blog.hu-n, hogy nem jelenik meg a kommentem, vagy így szankcionálják a ritkán frissülő blogokat?

aprókavics (törölt) 2009.10.05. 11:49:10

Ritkán frissülő blogokhoz lassan frissülő komment mező jár. Így legalább a blog gazda is átérzi, hogy milyen is várakozni.

Szerintem korrekt.

Metal Warrior · http://ordogvilla.blog.hu/ 2009.10.05. 23:00:25

Szégyellem, de én még mindig az Of One Blood-ot hallgatom tőlük legtöbbet,.. Az a maga nyersességével, kiforratlanságával és brutalitásával, sztem maga volt a csúcs...

Alexi Borzovan 2009.11.06. 10:17:42

@doomanoid:
"...mióta kitétel a metálban az, hogy az énekes tudjon is énekelni?" - Szerintem nagyon is kitétel. Fontosak a dallamok a metalban is, jó, nem a death-re, vagy a black-re gondoltam konkrétan. De nézd meg, milyen jól elegyíti az üvöltés/hörgés-dallamos ének (és NEM "köcsögének") kettősséget pl. a Scar Symmetry, a Trivium és jelen írásod tárgya, a Shadows Fall!
Gyerekek, ez gecijó zene! :)))

FerkA 2009.11.08. 14:25:28

Na, azért a Trivium sosem tudta jól elegyíteni azt a kettősséget amiről beszélsz, egy-két szám kivételével, inkább rohadt unalmassá tette őket, ezért nem is tudtam hallgatni a második albumot, az elsőt pedig már elő sem veszem. A svédekkel meg nem tudom mivan, a Scar Symmetry legutóbbi albuma rém gyenge lett, az In Flames-el és az Opeth-el együtt.

doomanoid 2009.11.08. 16:29:54

@FerkA: Na, azért az Ascendancy, azért az még jó volt a Triviumtól. A svédek meg tényleg tiszta hurkák mostanában (kivéve Raised Fist), az új Katatonián is bealudtam, mondjuk már az előző kettőn is, náluk ez már nem újdonság, alvósmetál.

FerkA 2009.11.08. 17:38:53

Az Ascendancy tényleg nem volt rossz, de nem hallgatom újra egyáltalán, a megjelenés után hallgatgattam egy darabig, de ellaposodott hamar.

Alexi Borzovan 2009.11.11. 10:51:10

Én - az elsőt kivéve - szeretem az összes Triviumot, szerintem nagyon jó kis zenéket hoztak össze.
Az új Scar Symmetry zeneileg nem gyenge, de a hangzás valamiért irtó fos (ez igaz a legutóbbi In Flamesre is), nemtudom, be volt baszva a hangmérnök, vagy mi? Miközben ez a Shadows Fall album úgy szól, mint az ágyú! OK, tudom, más országok, más stúdiók, de ha a SKANDINÁV Cain's Offering állat módon szól, akkor a SKANDINÁV In Flames miért nem tud rendesen megdörreni? Pedig Andersék anyagilag egy nagyságrenddel feljebb vannak (ld. kiadó), lenne pénz a stúdiózásra, csak sztem szarnak bele...

doomanoid 2009.11.11. 13:41:02

@Selkath: Az utóbbi In Flames lemezek gépies hangzásáért Daniel Bergstrand a felelős. Ha jól emlékszem a Soundtrack lemez bónuszán volt egy kisfilm a stúdiózásról, és Bergstrand egy tipikus alkoholista csöves benyomását keltette. Érdekes, hogy az új Raised Fist is az ő keze munkája, az viszont eléggé odabaszós lett. Mondjuk abba is belecsempészte azt a jellegzetes gépies sutyorgást néhány helyen.

doomanoid 2009.11.11. 14:35:58

Bergstrand munka közben:
www.youtube.com/watch?v=ZKrXyfwgYAs
1:02 után, éppen az újkori In Flames hangzást fabrikálja a mester :)

Alexi Borzovan 2009.11.16. 10:35:15

@doomanoid:
Érdekes arc a "fiatalember"... De gondolom, jó szakember lehet, ha In Flamesék rábízták a Soundtrack lemezt (egyébként nem hallottam, csak a legutóbbit).
Az A Sense Of Purpose lemezük viszont akkor sem szól jól. Legalábbis nekem túl "organikus", természetes, nem gépies. Nem szeretem ezt a "dobjuk ki a kütyüket" típusú stúdiózást. Triggerelt lábdob pl., az a jó (naná, mondom, mint dobos)!