Sons Of Sabbath
15 Torch-bearers for Birmingham's Blackest Sound
2012
A nyomtatott sajtó dinamikus döglődése alighanem már visszafordíthatatlan folyamat. Ugyan hosszú évek óta nem olvasok már napisajtót, és ez már nem is fog változni, de véleményem szerint a túlélés egyetlen záloga, a nettől független exkluzív tartalom lenne, amire a hír specifikus napi/hetilapok egyszerűen képtelenek, hiszen hiába csomagolnak a Képes Sport mellé Barcás titokzoknit, vagy a Heti Válaszhoz Kövér Lacis álbajuszt, attól az még kurvára nem lesz sem tartalom, sem exkluzív, se semmi. Nem is akarok az igényes exkluzív tartalomba részletesebben belemenni, remélhetőleg a horgászmagazinokat soha semmi nem tudja majd elpusztítani, a politikai meg bulvárlapok pedig hamarosan odakerülnek, ahová valók, a Gutenberg-galaxis szemétdombjára.
A zenei magazinok elvileg könnyű helyzetben vannak, ha exkluzív tartalomról van szó, hiszen a párját ritkító írások, és a felejthetetlen kritikák mellett, szinte tálcán kínálja magát a válogatás CD lehetősége, ami jobb esetben nem csak egy odavetett valami, hanem fontos ismeretterjesztő alapanyag, és népnevelő szerepe is van az olvasóközönség irányába. A magyar zenei lapok CD kínálata ennek ellenére borzasztóan sivár. Szegény sznob Wan2, a kezdetekben kísérleteztek CD melléklettel, de csak egyszeri alkalom volt, és azóta már a földbe is beleálltak, mert a metál büdös volt nekik, a 84 magyar britpop rajongóra meg nem lehet egy újságot alapozni. A Rockinformot már vagy 10 éve nem olvasom, most a 40 éves Lux zenekar DVD-jét csapják az újság mellé. Hát, nem tudom, én ezt passzolom megint. A Rockinform nekem mindig is gyanús volt, hogy csak a látszat miatt foglalkoznak a metállal, hogy oda csalják az információra éhes gyanútlan naiv metálost, aztán egy óvatlan pillanatban lenyomják a torkán az LGT-t meg az Illést. A magyar Hammer az egyetlen sajtótermék, amit gyerekkorom óta olvasok, bár újabban napokig szokott bontatlanul a kocsiban, vagy az asztalon heverni, mert ezt is már csak inkább megszokásból veszem. Ha kihagynék egy számot, még valami szörnyűség történne.
Emlékszem még milyen nagy szám volt 12-13 éve az első kazettás Hammer, olyan jóságokkal, mint a Mood, a Control Denied, vagy az Engine. Akkor és ott, komoly ismeretterjesztő szerepe volt a válogatásnak, hiszen a Mood-ot a Glow Burn Scream előtt tényleg csak néhányan ismertük. A Hammer már jó rég átállt a CD-re, de válogatás helyett inkább már csak a hazai C-kategóriás zenekarok debütálásait rakosgatja az újság mellé. Volt ugyan nemrég egy CasketGarden is, de ezt leszámítva tényleg csak a Lovreck-féle büntető brigádok járnak a lap mellé. Azért is nagy kár ezért, mert a Hammer Records azért a Moodtól kezdve, a Korogon át, egészen az IHM-ig kiadott már legalább 35-40 hibátlan lemezt, és úgy gondolom elvárható lenne tőlük rendszeresen egy Demonstráció típusú CD melléklet a mostani alibizés helyet. Talán úgy 7-8 éve veszthették el teljesen a fonalat a Hammernél, miközben a magyar Nightwisht keresgélték. Azóta fogalmuk sincs, hogy mi történik a hazai vagy a nemzetközi undergroundban, csak a sárkánymetál meg az énekesnős metál, meg a jól bevált húzónevek, meglepetés kizárva. Példát vehetnének mondjuk az angol Hammerről, ahol a legújabb szám egy 172 oldalas Black Sabbath special, megspékelve egy válogatás CD-vel, ahol a Sabbath örökséget gondozó kortárs underground zenekaroktól hallható 1-1 felvétel. Nem feldolgozások, saját dalok. Senkit sem érdekelnek már a 218. Paranoid, War Pigs, Changes újragondolások.
Tracklist:
01. Electric Wizard (UK) - Scorpio Curse 7:32
02. Church of Misery (Jpn) - Born to Raise Hell 7:32
03. Blood Ceremony (Can) - My Demon Brother 4:50
04. Witchcraft (Swe) - Hey Doctor 5:14
05. Graveyard (Swe) - Ain't Fit to Live Here 3:07
06. Reverend Bizarre (Finland) - Doom Over the World (Remix) 7:15
07. Horisont (Swe) - Time Warrior 4:48
08. Orchid (USA) - Eastern Woman 4:23
09. Trippy Wicked (UK) - Moving On 4:25
10. Stone Axe (USA) - Old Soul 3:17
11. The Bendal Interlude (UK) - Shants 3:40
12. Serpent Venom (UK) - Conjuration 7:01
13. Windhand (USA) - Black Candles 6:31
14. Diesel King (UK) - War Song 4:58
15. Stubb (UK) - Hard Hearted Woman 4:48
Szóval Sons Of Sabbath, hát így kell ezt csinálni! Informatív, ismeretterjesztő, átfogó válogatás a már inaktív Reverend Bizarre-tól az olyan újoncokig, mint például a Horisont. A legszebb az egészben, hogy az évek óta a felszín alatt ezerrel dübörgő ősrock színtér annyira gazdag, hogy akár három vagy négy lemezt is tele lehetne pakolni hibátlan zenekarokkal, hiszen olyan alapbandák nincsenek itt, mint a Castle, a Vinum Sabbatum, a The Devil's Blood, a Kadavar, az Obscure, vagy a Blood Island Raiders, és ez tényleg csak a jéghegy csúcsa, ami így kapásból eszembe jut. Évek óta rá vagyok gyógyulva erre a zenei világra, úgyhogy engem nagy meglepetések nem értek, de még én is találtam 2-3 zenekart, akikről még nem is halottam korábban, és jók, például a Stone Axe, vagy a Diesel King. Mint mindenhol, természetesen a svédek itt is uralkodnak: a legutóbbi Graveyard lemezről itt van a hisztérikus, Ain't Fit to Live Here, a Horisont első angol nyelvű anyaga eddig az év egyik legjobbja, a Witchcraft pedig nemes egyszerűséggel ki nem adott Vol.4 -korszakos Sabbath nótákat ír.
Smoke Blow
1
2012
Németországban kóborló ismerősökkel mindenképp érdemes beszereztetni a Visions magazin tegnap megjelent számát, ami nem más mint egy Smoke Blow különszám, egy speciális Smoke Blow válogatás CD-vel, 6 eurót megér még a bolondnak is. Nem igazán vágom mi van mostanában a Smoke Blow háza táján, mert mintha 2 éve folyamatosan búcsúturnén lennének, de ettől függetlenül a legutóbbi lemezük egy igazi hardcore klasszikus. Sajnos továbbra sem ismeri őket senki, és mivel a német felségterületet véletlenül sem hagyják el, félő, hogy ez már nem is fog megváltozni. Mondjuk igazából egyedül az utolsó lemezük lett hibátlan, korábban is írtak ugyan jó számokat, de elég ingadozó volt a teljesítmény, 3-4 töltelék azért mindig becsúszott.
Alapvetően a Best of válogatások sok újat nem mutatnak, és nem viszik előbbre a világot, de tegyük ezt most félre. Egy zenekar nagyságáról mindent elmond, a Best of-ra fel nem férő dalok névsora, és itt olyan himnuszok nem fértek fel a CD-re, mint az istenkirály Evil Leaf, az ellenállhatatlan Bleeding, vagy a metál zenekarokat összecsomagoló Necrophobia. A válogatás szépen átfogja az elmúlt 15 évet, kezdve a korai dajcspunk nótáktól, egészen az utóbbi idők modern metállal, és sztóneres ízekkel kevert pusztításáig, amiket szintén vastagon átitat a germán karakterisztika.
Smoke Blow - Minden idők legjobb német zenekara. Pont.
Utolsó kommentek