Címkék

ac/dc (1) ágnes (1) akusztik (1) alice in chains (1) american sharks (1) amon amarth (1) anodizer (1) anthrax (3) anywhere (1) asg (4) avenged sevenfold (2) az év legjobb lemezei (5) a wilhelm scream (1) baby woodrose (1) bad religion (2) bakelit (1) bandcamp (5) barn burner (2) baroness (1) bear fight! (1) beast (1) been obscene (4) beggars and gentry (2) beyond the sixth seal (1) bible of the devil (1) birds of prey (1) bison (1) black cowgirl (2) black flag (1) black metal (1) black out (1) black sabbath (4) black sheriff (1) black skies (1) blake (1) blind myself (1) blood island raiders (1) blues (9) boozehounds of hell (1) bridge to solace (1) bullet for my valentine (1) bungalow bums (1) burst (1) cadence delicate (1) candlemass (1) carcass (1) cardinals folly (1) castle (1) charred walls of the damned (1) chief rebel angel (1) children (1) chilean fuzz (1) christian metal (1) chris cornell (1) chrome locust (1) church of the cosmic skull (1) cliff burton (1) cobra death (1) comeback kid (1) control denied (1) crag dweller (2) cryhavoc (1) cynic (1) dal (1) dalriada (1) dead lord (1) dead pegasus (1) deak bill gyula (2) death (1) death by stereo (2) death metal (5) death n roll (5) demon head (1) depresszió (1) desert rock (8) devilicious (1) de wolff (1) dimension zero (1) doom (29) dream theater (1) dvd (2) egonaut (1) entombed (2) experimental (8) fields of locust (1) film (2) final fight (1) folk (1) fültágító (2) gallows (2) ganon (1) garage (10) ghost (1) glass and ashes (1) god damn (2) gojira (1) göteborg (1) grand magus (2) graveyard (1) groove metal (1) grunge (4) habibi (1) haelo (1) hard rock (43) hatebreed (1) haw (1) hbo (1) hc/punk (31) heaven and hell (1) heavy metal (23) hella (1) helltrain (1) henry rollins (1) hesher (1) hjortene (1) horisont (1) horses on fire (1) hypnos 69 (1) iggy and the stooges (1) ignite (1) in flames (1) iron maiden (3) isten háta mögött (3) i am heresy (1) junkies (1) kabbalah (1) kadavar (1) kaihoro (1) kalas (1) kamchatka (1) ka tet (1) kerrang! (1) killswitch engage (1) king giant (1) könyv (2) korog (1) kurouma (1) kvelertak (3) la dispute (1) lemezborítók (2) lemmy (1) lewd flesh (1) los disidentes del sucio motel (1) m1 (1) magma rise (1) magyar rock lexikon (1) manny ribera (1) Märvel (1) mastodon (1) melodic death metal (5) metal (12) metalcore (5) metallica (3) metal hammer (3) metal machine music (1) mex (1) middlemist red (1) mojo jazz mob (1) monster magnet (2) mood (3) moon coven (1) motörhead (3) mr2 (1) mustasch (3) napalm records (1) naptár (1) nikki sixx (1) noise (1) nők a pult mögött (1) norma jean (1) novadriver (1) obscure (1) orango (1) ozone mama (1) p3 rockster (1) pagan altar (1) palace in thunderland (2) pantera (2) part time killer (1) phono one (1) pogometer (1) post hc (4) post metal (5) priestess (2) progressive string quartet (1) prog metal (11) prog rock (12) psychedelic (29) raised fist (2) revolver (1) ripley under water (1) rising (1) rock (7) rockerpipik (1) rock n roll (28) ruiner (1) scars on broadway (1) screaming trees (2) seamount (1) seattle (1) serpent (1) shadows fall (1) singles (1) sixx am (1) skyron orchestra (1) slayer (2) slingblade (1) slipknot (1) slowgold (1) slow season (1) sludge (6) smoke blow (2) snakeskin angels (1) SNFU (1) soad (2) soen (1) soilwork (2) sorozat (1) soundtrack (1) southern metal (1) spacegoat (1) space rock (10) sparzanza (1) spidergawd (1) spotify (3) steak (1) stoner (52) stratus (1) subscribe (2) summer hits (1) suplecs (1) svölk (2) szub magazin (2) tackleberry (1) taliban airways (1) tank86 (1) tankcsapda (3) testament (1) the absence (1) the baboon show (1) the bluestation (1) the carpet knights (1) the coathangers (1) the damned things (1) the devil and the almighty blues (2) the drowning (2) the good the bad and the zugly (2) the graviators (3) the haunted (1) the infected (1) the iron maidens (2) the mars volta (2) the movements (3) the mushroom river band (1) the oath (1) the red chord (1) the sade (1) the shrine (1) the sigit (1) the third bardo (1) the treatment (1) the trousers (2) the wandering midget (1) the x-ray harpoons (1) thrash (9) tobeatic (1) töketlen rocksajtó (1) top 10 (2) toundra (1) tourniquet (1) tribute (3) triclops! (2) trivium (1) troubled horse (1) unhold (1) válogatás (8) vintage rocks (32) vinum sabbatum (2) vinyl (1) volbeat (1) wall of sleep (3) wheel in the sky (1) witchcraft (1) yava (1) zodiac (1)

Utolsó kommentek

  • doomanoid: @Noizeaddikt: Alap! Ráadásul a kiadónál brutálisan jó áron van bakeliten: www... (2017.05.13. 09:35) Született trollok
  • Noizeaddikt: Új kiadvány korai számokból, hellyeah: thegoodthebadandthezugly.bandcamp.com/a... (2017.05.12. 12:10) Született trollok
  • doomanoid: @bedoboember: Hát, nem sok minden. A tavalyihoz képest meglehetősen gyengus vo... (2016.12.01. 22:02) Fáradtan sercegő bakelit
  • bedoboember: Na mi volt idén? (2016.11.30. 15:10) Fáradtan sercegő bakelit
  • cukkmukk: Ez is egyfajta vélemény. Kinek, hogyan ugye, nekem teljesen más. Lehet érdemes... (2016.02.22. 14:10) Fáradtan sercegő bakelit
  • doggfather: @Bruti: akkor próbálgasd, szemezgess! (2016.01.05. 13:56) 2015 legjobb lemezei
  • Bruti: @doggfather: Én a nagy részét nem ismerem, de legalább lesz miből szemezgetni. (2016.01.04. 17:03) 2015 legjobb lemezei
  • Bornyi Márton: Nagyon vártam ezt a listát! Sok ma már kedvenc bandámat ismertem meg itt mint ... (2016.01.04. 14:50) 2015 legjobb lemezei
  • doggfather: nem semmi lista, felét nem is ismerem nemhogy nem hallottam. Utána fogok nézni... (2016.01.04. 09:05) 2015 legjobb lemezei
  • NZperX: A pólóért riszpekt a zenekarnak, de attól még egy vicc a produkciójuk. A cikké... (2015.10.27. 13:20) Rendhagyó metálos póló
  • Utolsó 20
Creative Commons Licenc

Mindhalálig blues

doomanoid 2017.05.18. 14:47

tdatab_ii.jpg

the Devil and the Almighty Blues

II

Blues For The Red Sun

2017

Napjainkban már végérvényesen kijelenthető, hogy a 2010-es évek a rock- és metálzene vészkorszakaként fog bekerülni a históriás könyvekbe. Soha ilyen kézzelfogható nem volt még az innováció hiánya, a sivárság, a beletörődés a kilátástalan középszerűségbe: lábszagú újjáalakulások, évfordulós lemezekkel haknizgató üzletemberek, tetkók, fazonírozott szakállak, lattézás, telózás, szelfis villázás, Slayerre nyávog a macska, a Metallica átkísérte Bözsi nénit a zebrán, jajj, de baró kvarcórád van, minden órában pity-pity! A talmi keménykedés és az intézményesített bulvár ül tort a rockzene szent oltárán, mikor az új lemez édes mint a méz és kemény mint a hetes szar, de mikor belehallgatsz, akkor csak a digitális csörgést-csattogást hallani. 2017-re a rockzene elvesztette metál jellegét! Ahogy már Lukács próféta is megjövendölte:"Csak szemétdomb, csak disznóól, ez a szanaszét baszott rock'n'roll."

Itt már nem szimplán arról van szó, hogy régen minden jobb volt, hogy kortárs vs retró, vagy analóg vs digitális, hanem sokkal inkább arról, hogy a nagy fesztiválozásban, a nagy mörcsölésben, a hashtag-világnak való megfelelés közepette valahol elveszett a lényeg. Az önmagáért való zenélés valahol leesett a kanyarban a platóról, és már nem is hiányzik senkinek. Persze, tudom, nem szabad általánosítani, hiszen tavaly azért volt egy Fates Warning, idén meg egy Pain of Salvation, de azért ez rohadt kevés két év alatt, mint minőségi, kortárs metálzene. Már én is unom azt, hogy az ősrock korunk metálja, de tényleg az van, hogy a zene által közvetített leírhatatlan rezgéseket már rég nem a nagyobb független kiadóknál lévő metálzenekarok szólaltatják meg - hiába rázzák kétségbeesetten a rőzsét, mintha egy teljesen más stílust képviselnének. Már csak egy nyúlós felhőt látni, amiből kihallatszik időnként a bitek csörömpölése, az ökölrázás meg a handabandázás, meg a bejáratott zenei toposzok megalkuvása. Mikor fognak ezek majd rájönni, hogy a metálzenében a keménység nem cél, hanem egy eszköz, ami szerencsés együttállás esetén egy lehengerlő élményt biztosít, de attól nem lesz valami metál, hogy megfelel bizonyos zenei paramétereknek?

Semmi racionális magyarázat nincs arra, hogy jöhetett létre ennyi jó retróbanda, hiszen a potenciális közönséghez esélyük sincs eljutni, mivel a nagy metálfelhő betakarja az eget, eltakarja a napot, elszívja a levegőt előlük. Igazából a retrónak, mint elnevezésnek sincs semmi értelme. Vannak zenék, amik visszautalnak bizonyos érzésvilágra, attitűdre, megszólalásra, vagy esetleg egy az egyben idéznek egy adott zenekart, de önmagában ez még nem jelent semmit. A jó retróbandák titka a jó dalokban van, nem valami kósza divathullámban, a címkézésben, vagy a párás tekintetű nosztalgiázásban. Eleve nem is lehet úgy retrózni meg nosztalgiázni, hogy a zenekarok és a hallgatók többsége nem is élt az adott korszakban. A tűz, a hitelesség, az őszinte örömzene - ez minden, ami a modern rockzenei nyilvánosságból hiányzik és ami az úgynevezett retróban benne van. Nem erre a világra való zene - talán így lehetne legjobban összefoglalni a vintage rock/ősrock/retró lényegét, és a the Devil and the Almighty Blues muzsikáját is leginkább így lehetne elhelyezni a kortárs zenék tükrében. Mert vajon milyen létjogosultsága van a mai világban egy ennyire pőre, puritán, minden felesleges csicsától mentes zenének?

Két éve már, hogy az Almighty Blues debütáló albuma zenei innovációban, hangzásban, meg úgy nagyjából mindenben megzúzta a világnak azt a csekély szegletét, amely még fogékony az ilyesmire, és hát valljuk be: azóta se nagyon láttunk hasonló monstrumot. Ha mindenképpen elkerülhetetlen az összehasonlítás, akkor az új album valahogy kevésbé tűnik lehengerlőnek, de ez csak annak köszönhető, hogy a debüt jóval slágeresebb, közérthetőbb jelleget kapott az egyből állon csapó himnuszok miatt. Egy kicsit olyan ez a mostani kettes album blues rockba oltott funeral doomja, mintha egy már befutott banda készítette volna, akik egy trve, a gyökerekig visszakanyarodó, barátságtalan lemezzel akarják egy kicsit megrostálni a nagy siker miatt megszaporodó rajongókat. Persze sem befutásról sem szándékos elidegenítésről nem beszélhetünk, inkább csak a természetes fejlődés része ez a nem túl hallgatóbarát hozzáállás. No fun, no bulika, no kompromisszum. Csak blues, csak blues, mindhalálig blues.

A 8-10 perces, keserves opuszok hallatán akaratlanul is egy másik skandináv banda, a szépemlékű Reverend Bizarre ugrik be. A Reverend Bizarre volt az a zenekar, amelyiknek az utolsó albuma nem a belsőbarázda-torzítás kiküszöbölése miatt lett szétpakolva 4 darab LP-re, hanem mert a 20 perc feletti dalokból fizikailag nem lehetett egynél többet felrakni oldalanként. Az Almighty Blues ugyan nem merészkedik 10 perc fölé - az egész lemezt lerendezik 47 perc alatt -, de a végeláthatatlan gitárszólóként kavargó dalokból ugyanaz a szarunk bele-attitűd árad, mint az egyébként nagyon másban utazó RB-nél is: nem számítanak a szokásos panelek, a rockzene írott vagy íratlan törvényei, beidegződései; addig itt véget nem érhet egy dal, még minden egyes cseppet, minden csúcspontot ki nem sajtoltak belőle. Örömzenélés van, lélekkel, érzéssel, a föld mélyéből feltörő gitárokkal. Nem blues, nem metál, bluesmetál.

Ezúttal nem lehet olyan szépen megtervezett, bődületes slágereket megnevezni, mint a Root To Root vagy a Distance volt a debütön. Hiányoznak a fix kapaszkodók, az első lemez ismerete nélkül talán nem is érdemes belefogni - ez nem a zene, ami csak úgy szól a kocsiban vagy a háttérben helykitöltőként. Igényli a törődést, igényli az odafigyelést, igényli az elmélyülést. Máshogy működik, mint elődje, de működik. Igazából nincs is értelme az állandó összehasonlításnak, érdemes inkább külön entitásként kezelni a két albumot. Minden csúfsága és búvalbaszottsága ellenére azért ez nem valami depis zene, mert azért valahol ott rejtőzik a Low elgyötört ábrázatának sarkában egy apró mosoly, valahol ott pislákol egy kis fény a When The Light Dies éjsötét förtelmében.

 

Szólj hozzá!

Címkék: blues vintage rocks the devil and the almighty blues

A bejegyzés trackback címe:

http://leggitar.blog.hu/api/trackback/id/tr412518705

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.