Címkék

ac/dc (1) ágnes (1) akusztik (1) alice in chains (1) american sharks (1) amon amarth (1) anodizer (1) anthrax (3) anywhere (1) asg (4) avenged sevenfold (2) az év legjobb lemezei (6) a wilhelm scream (1) baby woodrose (1) bad religion (2) bakelit (1) bandcamp (5) barn burner (2) baroness (1) bear fight! (1) beast (1) been obscene (4) beggars and gentry (2) beyond the sixth seal (1) bible of the devil (1) birds of prey (1) bison (1) black cowgirl (2) black flag (1) black metal (1) black out (1) black sabbath (4) black sheriff (1) black skies (1) blake (1) blind myself (1) blood island raiders (1) blues (9) boozehounds of hell (1) bridge to solace (1) bullet for my valentine (1) bungalow bums (1) burst (1) cadence delicate (1) candlemass (1) carcass (1) cardinals folly (1) castle (1) charred walls of the damned (1) chief rebel angel (1) children (1) chilean fuzz (1) christian metal (1) chris cornell (1) chrome locust (1) church of the cosmic skull (1) cliff burton (1) cobra death (1) comeback kid (1) control denied (1) crag dweller (2) cryhavoc (1) cynic (1) dal (1) dalriada (1) dead lord (1) dead pegasus (1) deak bill gyula (2) death (1) death by stereo (2) death metal (5) death n roll (5) demon head (1) depresszió (1) desert rock (8) devilicious (1) de wolff (1) dimension zero (1) doom (29) dream theater (1) dvd (2) egonaut (1) entombed (2) experimental (8) fields of locust (1) film (2) final fight (1) folk (1) fültágító (2) gallows (2) ganon (1) garage (10) ghost (1) glass and ashes (1) god damn (2) gojira (1) göteborg (1) grand magus (2) graveyard (1) groove metal (1) grunge (4) habibi (1) haelo (1) hard rock (43) hatebreed (1) haw (1) hbo (1) hc/punk (31) heaven and hell (1) heavy metal (23) hella (1) helltrain (1) henry rollins (1) hesher (1) hjortene (1) horisont (1) horses on fire (1) hypnos 69 (1) iggy and the stooges (1) ignite (1) in flames (1) iron maiden (3) isten háta mögött (3) i am heresy (1) junkies (1) kabbalah (1) kadavar (1) kaihoro (1) kalas (1) kamchatka (1) ka tet (1) kerrang! (1) killswitch engage (1) king giant (1) könyv (2) korog (1) kurouma (1) kvelertak (3) la dispute (1) lemezborítók (2) lemmy (1) lewd flesh (1) los disidentes del sucio motel (1) m1 (1) magma rise (1) magyar rock lexikon (1) manny ribera (1) Märvel (1) mastodon (1) melodic death metal (5) metal (12) metalcore (5) metallica (3) metal hammer (3) metal machine music (1) mex (1) middlemist red (1) mojo jazz mob (1) monster magnet (2) mood (3) moon coven (1) motörhead (3) mr2 (1) mustasch (3) napalm records (1) naptár (1) nikki sixx (1) noise (1) nők a pult mögött (1) norma jean (1) novadriver (1) obscure (1) orango (1) ozone mama (1) p3 rockster (1) pagan altar (1) palace in thunderland (2) pantera (2) part time killer (1) phono one (1) pogometer (1) post hc (4) post metal (5) priestess (2) progressive string quartet (1) prog metal (11) prog rock (12) psychedelic (29) raised fist (2) revolver (1) ripley under water (1) rising (1) rock (7) rockerpipik (1) rock n roll (28) ruiner (1) scars on broadway (1) screaming trees (2) seamount (1) seattle (1) serpent (1) shadows fall (1) singles (1) sixx am (1) skyron orchestra (1) slayer (2) slingblade (1) slipknot (1) slowgold (1) slow season (1) sludge (6) smoke blow (2) snakeskin angels (1) SNFU (1) soad (2) soen (1) soilwork (2) sorozat (1) soundtrack (1) southern metal (1) spacegoat (1) space rock (10) sparzanza (1) spidergawd (1) spotify (3) steak (1) stoner (52) stratus (1) subscribe (2) summer hits (1) suplecs (1) svölk (2) szub magazin (2) tackleberry (1) taliban airways (1) tank86 (1) tankcsapda (3) testament (1) the absence (1) the baboon show (1) the bluestation (1) the carpet knights (1) the coathangers (1) the damned things (1) the devil and the almighty blues (2) the drowning (2) the good the bad and the zugly (2) the graviators (3) the haunted (1) the infected (1) the iron maidens (2) the mars volta (2) the movements (3) the mushroom river band (1) the oath (1) the red chord (1) the sade (1) the shrine (1) the sigit (1) the third bardo (1) the treatment (1) the trousers (2) the wandering midget (1) the x-ray harpoons (1) thrash (9) tobeatic (1) töketlen rocksajtó (1) top 10 (2) toundra (1) tourniquet (1) tribute (3) triclops! (2) trivium (1) troubled horse (1) unhold (1) válogatás (8) vintage rocks (32) vinum sabbatum (2) vinyl (1) volbeat (1) wall of sleep (3) wheel in the sky (1) witchcraft (1) yava (1) zodiac (1)

Utolsó kommentek

  • Kelemen Péter 73: @Akarmiszalami: Erős jellemre vall, ha valaki névvel ekéz valakit, miközben ő ... (2017.06.27. 13:32) Metálos munkahelyi diszkrimináció
  • doomanoid: @Noizeaddikt: Alap! Ráadásul a kiadónál brutálisan jó áron van bakeliten: www... (2017.05.13. 09:35) Született trollok
  • Noizeaddikt: Új kiadvány korai számokból, hellyeah: thegoodthebadandthezugly.bandcamp.com/a... (2017.05.12. 12:10) Született trollok
  • doomanoid: @bedoboember: Hát, nem sok minden. A tavalyihoz képest meglehetősen gyengus vo... (2016.12.01. 22:02) Fáradtan sercegő bakelit
  • bedoboember: Na mi volt idén? (2016.11.30. 15:10) Fáradtan sercegő bakelit
  • cukkmukk: Ez is egyfajta vélemény. Kinek, hogyan ugye, nekem teljesen más. Lehet érdemes... (2016.02.22. 14:10) Fáradtan sercegő bakelit
  • doggfather: @Bruti: akkor próbálgasd, szemezgess! (2016.01.05. 13:56) 2015 legjobb lemezei
  • Bruti: @doggfather: Én a nagy részét nem ismerem, de legalább lesz miből szemezgetni. (2016.01.04. 17:03) 2015 legjobb lemezei
  • Bornyi Márton: Nagyon vártam ezt a listát! Sok ma már kedvenc bandámat ismertem meg itt mint ... (2016.01.04. 14:50) 2015 legjobb lemezei
  • doggfather: nem semmi lista, felét nem is ismerem nemhogy nem hallottam. Utána fogok nézni... (2016.01.04. 09:05) 2015 legjobb lemezei
  • Utolsó 20
Creative Commons Licenc

Gitár gengszterek

doomanoid 2008.12.01. 15:24

Volbeat

Guitar Gangsters & Cadillac Blood

2008

Mascot

Az előző Volbeat lemez amilyen gyorsan betalált, olyan gyorsan meg is untam, ami nem azt jelenti, hogy rossz, csak hosszabb távon valahogy nem jön be. Hirtelen nagyot üt, de aztán semmi. A stílus itt már ki van alakulva ezen változtatni nem fognak, szóval meglepetés nem nagyon van. Mit is szoktak erre mondani: Elvismetál, country, rock’n’roll, egy király énekes, meg ugye a különleges hangzás. Egy dologról feledkeznek meg mindig a népek, hogy Michael Poulsen hangjában bizony ott van egy jó adag Komár Laci is. A zenét talán úgy lehetne a legjobban jellemezni, hogy Komár Laci néhány sör és spangli után, dülöngélve beugrana egy country/metál zenekarba énekelni, és Elvis hangon megpróbálná Hetfieldet utánozni. Na, jó, ez kissé túlzó összehasonlítás, Poulsen azért sokkal jobb, mint Komár.

A lemez szinte minden tekintetben megegyezik az előzővel. A nyitó countrys intrónál szinte látom a régi western filmek tehénszar szagú cowboyait, amint a cigi füstjétől szűkre húzott szemmel matatnak a pisztolytáska körül. Szóval a hangulat a régi, és nem sok olyan zene van, ami elsőre így elkapná az embert, Poulsen énekdallamai pedig zseniálisak, a lendület meg leviszi az ember fejét. Az album első fele egyszerűen tökéletes, bár az előző lemezhez képest egy kicsit mintha visszavettek volna a countryzásból. A lemezt nyitó slágerek mellett, még a Still Counting a nagy kedvencem, ami minden szempontból fullra van járatva: Poulsen itt nyomja a legjobb dallamokat és a zene itt nagyon el lett találva, és a szokásos sablonos döngölések is meg vannak variálva. De egy idő után megint előjött a Volbeat legnagyobb baja, hogy a zene nem mindig tartja a szintet Poulsen hangjával. A Light a Wayt például próbálják egy kicsit más hangszereléssel színesíteni, de nekem ez ilyen erőltetett kesergős lett, főleg a refrén. A lemez vége felé, egyre üresebb a zene, ha az énektémát meg a kezdőriffet nem számítjuk, ugyanaz a zakatolás megy végig.

Én a helyükben ráfeküdnék jobban a country vonalra, és megtámadnám az USA-t, mert ott aztán tényleg minden szir-szar ótvar country lemezt milliószámra el lehet adni. Egy olyan számmal, mint a Hank Williams feldolgozás kéne csinálni egy kőkemény westernes klipet, azzal aztán lehetne aratni, de valószínűleg a Volbeat megmarad ilyen európai kuriózumnak. Az előző lemezen Johan Olsen volt vendég, most pedig az egyik dalban Pernille Rosendahl énekel, közös bennük, hogy nagy sztárok Dániában, de máshol nem nagyon ismerik őket. Mindenestre jó húzás volt mindkettő, mert tényleg speciális hangok, főleg az előző lemezen a kivert kutya hangú Olsen.

A Volbeatnek egy igazi riffmesterre, egy igazi gitár-gengszterre lenne szüksége. Mert emlékezetes riffből nincs sok, a country témák egy idő után unalmasak, és a lemez második felében szinte végig ugyanaz a monoton zakatolós ritmusozás van. Poulsen is érezheti, hogy hol van a bibi, mert mindig ott rezgeti magát a legjobban ahol már nagyon sablonos a zene, mondjuk a Find That Soul vagy A Broken Man and the Dawn, az utóbbi (ami egyébként előbb van) azért nem olyan rossz, de hosszú távon nálam mindenképp ez az egykaptafa zakatolás, ami miatt nem tökéletes a lemez.

A Volbeat country témáiról nekem mindig a 100 Folk Celsius ugrik be, mint gondolom mindenkinek, aki nem szakértő a témában. Sosem értettem, hogy is van ez 100 Folknál, hogy időnként kimennek Amerikába, (állítólag valami fesztiválra), aztán hazajönnek vigyorogva, és a legjobban akkor vigyorognak, mikor a Paff a bűvös sárkányt éneklik. Sosem értettem, hogy mi olyan vicces benne, csak évekkel később jöttem rá, egy filmből, hogy a Paff the Magic Dragon az gyakorlatilag egy füves himnusz, ezek meg mint egyfajta gyerekdalt interpretálták a Három kívánságban. Nem is kell csodálkozni a jelenlegi mentálhigiéniás állapotokon, egy egész nemzedék nőt fel a füves sárkányon, és ki tudja, hogy a Miki manó mögött is milyen narkotikum rejtőzik....
Na mindegy, furcsák ezek a countrysok.

 

3 komment

Címkék: volbeat rock n roll

A bejegyzés trackback címe:

https://leggitar.blog.hu/api/trackback/id/tr62797976

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Den · http://internode.hu 2008.12.01. 17:57:28

Mostanság kattantam én is rá a Volbeat-re. Hallgattam 2 napig, azóta nem.

Érdekes, hogy bennem sem maradt meg sok minden a zenéből. Pedig jók...

doomanoid 2008.12.01. 18:01:23

Ja, valahogy nem lesz tőle addiktív az ember, pedig fasza muzsika.

Alexi Borzovan 2008.12.02. 10:05:36

Dehogynem lesz addiktív az ember, pl. én. Bár a Rock The Rebel/Metal The Devil még mindig nagyon erős lemez, olyan dalokkal nehéz is volt mellélőni, mint a Mr. And Mrs. Ness, a Garden's Tale, vagy a Soulweeper (2). Az új is nagyon fasza, de abban igazat kell adnom Doomanoidnak, hogy az A Broken Man And The Dawn után már nagyon laposak a dalok. A nyitónótát inkább nem jellemezném, de a Back To Prom, a Mary Ann's Place, a Maybellene I Hofteholder, meg a Still Counting azért nagyon ott van. Én inkább nem feküdnék rá jobban a countryra, pont azért jobb az előző lemez, mert kevesebb rajta a kantrihoki. Egyébként köszi a bejegyzést, Doomanoid, vártam a Volbeat kritikára! :-))))))))) További sok Sikert! :-)