Címkék

ac/dc (1) ágnes (1) akusztik (1) alice in chains (1) american sharks (1) amon amarth (1) anodizer (1) anthrax (3) anywhere (1) asg (4) avenged sevenfold (2) az év legjobb lemezei (6) a wilhelm scream (1) baby woodrose (1) bad religion (2) bakelit (1) bandcamp (5) barn burner (2) baroness (1) bear fight! (1) beast (1) been obscene (4) beggars and gentry (2) beyond the sixth seal (1) bible of the devil (1) birds of prey (1) bison (1) black cowgirl (2) black flag (1) black metal (1) black out (1) black sabbath (4) black sheriff (1) black skies (1) blake (1) blind myself (1) blood island raiders (1) blues (9) boozehounds of hell (1) bridge to solace (1) bullet for my valentine (1) bungalow bums (1) burst (1) cadence delicate (1) candlemass (1) carcass (1) cardinals folly (1) castle (1) charred walls of the damned (1) chief rebel angel (1) children (1) chilean fuzz (1) christian metal (1) chris cornell (1) chrome locust (1) church of the cosmic skull (1) cliff burton (1) cobra death (1) comeback kid (1) control denied (1) crag dweller (2) cryhavoc (1) cynic (1) dal (1) dalriada (1) dead lord (1) dead pegasus (1) deak bill gyula (2) death (1) death by stereo (2) death metal (5) death n roll (5) demon head (1) depresszió (1) desert rock (8) devilicious (1) de wolff (1) dimension zero (1) doom (29) dream theater (1) dvd (2) egonaut (1) entombed (2) experimental (8) fields of locust (1) film (2) final fight (1) folk (1) fültágító (2) gallows (2) ganon (1) garage (10) ghost (1) glass and ashes (1) god damn (2) gojira (1) göteborg (1) grand magus (2) graveyard (1) groove metal (1) grunge (4) habibi (1) haelo (1) hard rock (43) hatebreed (1) haw (1) hbo (1) hc/punk (31) heaven and hell (1) heavy metal (23) hella (1) helltrain (1) henry rollins (1) hesher (1) hjortene (1) horisont (1) horses on fire (1) hypnos 69 (1) iggy and the stooges (1) ignite (1) in flames (1) iron maiden (3) isten háta mögött (3) i am heresy (1) junkies (1) kabbalah (1) kadavar (1) kaihoro (1) kalas (1) kamchatka (1) ka tet (1) kerrang! (1) killswitch engage (1) king giant (1) könyv (2) korog (1) kurouma (1) kvelertak (3) la dispute (1) lemezborítók (2) lemmy (1) lewd flesh (1) los disidentes del sucio motel (1) m1 (1) magma rise (1) magyar rock lexikon (1) manny ribera (1) Märvel (1) mastodon (1) melodic death metal (5) metal (12) metalcore (5) metallica (3) metal hammer (3) metal machine music (1) mex (1) middlemist red (1) mojo jazz mob (1) monster magnet (2) mood (3) moon coven (1) motörhead (3) mr2 (1) mustasch (3) napalm records (1) naptár (1) nikki sixx (1) noise (1) nők a pult mögött (1) norma jean (1) novadriver (1) obscure (1) orango (1) ozone mama (1) p3 rockster (1) pagan altar (1) palace in thunderland (2) pantera (2) part time killer (1) phono one (1) pogometer (1) post hc (4) post metal (5) priestess (2) progressive string quartet (1) prog metal (11) prog rock (12) psychedelic (29) raised fist (2) revolver (1) ripley under water (1) rising (1) rock (7) rockerpipik (1) rock n roll (28) ruiner (1) scars on broadway (1) screaming trees (2) seamount (1) seattle (1) serpent (1) shadows fall (1) singles (1) sixx am (1) skyron orchestra (1) slayer (2) slingblade (1) slipknot (1) slowgold (1) slow season (1) sludge (6) smoke blow (2) snakeskin angels (1) SNFU (1) soad (2) soen (1) soilwork (2) sorozat (1) soundtrack (1) southern metal (1) spacegoat (1) space rock (10) sparzanza (1) spidergawd (1) spotify (3) steak (1) stoner (52) stratus (1) subscribe (2) summer hits (1) suplecs (1) svölk (2) szub magazin (2) tackleberry (1) taliban airways (1) tank86 (1) tankcsapda (3) testament (1) the absence (1) the baboon show (1) the bluestation (1) the carpet knights (1) the coathangers (1) the damned things (1) the devil and the almighty blues (2) the drowning (2) the good the bad and the zugly (2) the graviators (3) the haunted (1) the infected (1) the iron maidens (2) the mars volta (2) the movements (3) the mushroom river band (1) the oath (1) the red chord (1) the sade (1) the shrine (1) the sigit (1) the third bardo (1) the treatment (1) the trousers (2) the wandering midget (1) the x-ray harpoons (1) thrash (9) tobeatic (1) töketlen rocksajtó (1) top 10 (2) toundra (1) tourniquet (1) tribute (3) triclops! (2) trivium (1) troubled horse (1) unhold (1) válogatás (8) vintage rocks (32) vinum sabbatum (2) vinyl (1) volbeat (1) wall of sleep (3) wheel in the sky (1) witchcraft (1) yava (1) zodiac (1)

Utolsó kommentek

  • Kelemen Péter 73: @Akarmiszalami: Erős jellemre vall, ha valaki névvel ekéz valakit, miközben ő ... (2017.06.27. 13:32) Metálos munkahelyi diszkrimináció
  • doomanoid: @Noizeaddikt: Alap! Ráadásul a kiadónál brutálisan jó áron van bakeliten: www... (2017.05.13. 09:35) Született trollok
  • Noizeaddikt: Új kiadvány korai számokból, hellyeah: thegoodthebadandthezugly.bandcamp.com/a... (2017.05.12. 12:10) Született trollok
  • doomanoid: @bedoboember: Hát, nem sok minden. A tavalyihoz képest meglehetősen gyengus vo... (2016.12.01. 22:02) Fáradtan sercegő bakelit
  • bedoboember: Na mi volt idén? (2016.11.30. 15:10) Fáradtan sercegő bakelit
  • cukkmukk: Ez is egyfajta vélemény. Kinek, hogyan ugye, nekem teljesen más. Lehet érdemes... (2016.02.22. 14:10) Fáradtan sercegő bakelit
  • doggfather: @Bruti: akkor próbálgasd, szemezgess! (2016.01.05. 13:56) 2015 legjobb lemezei
  • Bruti: @doggfather: Én a nagy részét nem ismerem, de legalább lesz miből szemezgetni. (2016.01.04. 17:03) 2015 legjobb lemezei
  • Bornyi Márton: Nagyon vártam ezt a listát! Sok ma már kedvenc bandámat ismertem meg itt mint ... (2016.01.04. 14:50) 2015 legjobb lemezei
  • doggfather: nem semmi lista, felét nem is ismerem nemhogy nem hallottam. Utána fogok nézni... (2016.01.04. 09:05) 2015 legjobb lemezei
  • Utolsó 20
Creative Commons Licenc

Kis magyar ősrock-körkép

doomanoid 2013.11.28. 14:31

middlemist red logo.jpgÁllítólag a rockzene undergroundjában már jó ideje tombol a retróhullám, aminek magyar térhódításáról mindent elmond, hogy a vintage rock egyik legfelkapottabb üdvöskéje, a körülményekhez képest még itthon is elég jó sajtóval rendelkező Year of The Goat első magyar koncertjén, szemtanúk szerint volt vagy három-négy tucat fizető néző. A ’70-es évek óta erős hagyományai vannak itthon is a klasszikus hard rocknak, hiszen még most is bármelyik bivalybasznádi falunapon biztosan fellép egy rock-sztenderdeket játszó helyi banda, viszont a rockzene undergroundját évek óta uraló vintage rocknak gyakorlatilag semmi kortárs lenyomata nincs itthon. A klasszikus rockzene kivert kutyaként tengődik a rétegzenék perifériáján, mert akinek itthon ilyesmire támad kedve, az a totális közönyön kívül sok jóra nem számíthat. Ennek ellenére van néhány magyar csapat, akik nemcsak minőségi produktummal álltak elő idén, de a műfaj iránti elkötelezettségükhöz sem férhet kétség, hiszen jelenleg totális ellenszélben próbálnak érvényesülni. Három kiváló hazai ősrock/vintage banda idei anyagai: Middlemist Red, Ozone Mama, The Trousers.

As If You Could Mess This Up.jpg

Middlemist Red

As If You Could Mess This Up EP

2013

Szerzői kiadás

A Middlemist Red még friss húsnak számít a magyar halpiacon, hiszen a négytagú banda kb. egy éve alakult. Nem csak a zenekar fiatal, de a tagok is - a srácok életkorával nem vagyok tisztában, de így saccra a zenekar tagjait legfeljebb személyit lobogtatva engedhetik be a nemzeti dohányboltokba. Érdekes, hogy rendszeresen feltűnnek kvázi tinibandák (DeWolff, The Vintage Caravan, The Strypes) akik aztán tényleg egy olyan világba születtek, ahol a rádiók már nem játszanak Led Zeppelint, a tévé nem adja le évente kétszer a Hairt, és a friss hóba már nem pisilnek békejeleket a trapézgatyás huligánok, de valahogy mégis felfedezték ezt a világot, és hátborzongatóan autentikus hangzásvilággal áldoznak az ősrock oltárán. A Middlemist Red ráadásul nem is a ’70-es évek hard rockját követi, hanem valahol a ’60-as évek álmodozós, pszichedelikus zenéiből táplálkozik. A zene hangulatát tekintve sokkal inkább beat ez, mint rock, de ettől függetlenül az első három demós nótában még jófajta gitártémák is találhatók. Néhány perc YouTube-szörfözés után úgy gondolom, nagyjából azt az érzésvilágot kell elképzelni, amit a The Yardbirds, a The Byrds, vagy a The Easybeats képviselhetett a ’60-as években, még a klasszikus rockhangzás megszületése előtt.

A zenekar eddigi egy éve elég termékenynek tekinthető, hiszen néhány hete kijött már az első EP-jük is, As If You Could Mess This Up címmel, ahol némileg már változott a leányzó fekvése. Nóvé Soma énekhangja eleve nagyon britpopos és így az új daloknál még jobban kidomborodott, a már a demóknál is jelenlévő fátyolos, indie-szerű attitűd. Nyilván egy ilyen fiatal bandánál talán még egy kicsit az útkeresés folyamata is zajlik, de szerintem a demók direktebb, egyszerűbb, riffelősebb megvalósítása jobban illett hozzájuk. Ennél a fajta muzsikánál eleve adja magát a brit gitárzenék alternatív búsongása, szóval a britpopos felhang ez esetben nem biztos, hogy az ördögtől való, de akárhogy is, a dalok azért az EP-n is jók, és végül is ez a lényeg.

middlemist red01.jpg
Könnyen befogadható zenére senki ne számítson, ide bizony nem árt némi ősrockos előképzettség. Az ódon hangzást eleve szokni kell, és a dalok szerkezete, valamint a pszichedelikus tárogatások sem könnyítik meg a hallgató dolgát. Az EP négy dala közül a több rétegű, mesterien felépített Soul Paradise üti a legnagyobbat, de a Free sem marad el sokkal mögötte. Mintha egy öltönyös, egyenfrizurás, alaposan bepipázott szalonzenekar játszana az ’60-as évekből. A nem éppen hétköznapi hangzás a lemez producerét, Beke Istvánt (Ivan & The Parazol) dicséri, akinek saját kezűleg épített erősítőin át recsegnek az ódon akkordok.

Ha a Middlemist Redre rákapna az MR2, akkor elképzelhető, hogy ők lennének a legújabb alteros üdvöske - mondjuk az MR2 köré csoportosuló magyar hipsztertársadalomra rá is férne már, hogy a sok műmájerség után végre valami rendes zenét is kapjanak. A demót meg az EP-t, tehát az egész eddigi életművet szépen le lehet kapni a SoundCloudról.

.


ozone mama - freedom ep.jpg

Ozone Mama

Freedom EP

2013

Szerzői kiadás

Az Ozone Mama félig-meddig már öreg motorosnak számít, hiszen 2005-re datálódik a megalakulásuk, de őket is legfeljebb onnan ismerheti az egyszeri rocker, hogy ez az a zenekar, ahol Tiszai Vivien személyében egy hölgy csépeli a dobokat. Tavaly ők nyerték a Fonogrammot, mint az év hazai felfedezettjei, idén pedig megnyerték a Hard Rock Rising hazai döntőjét. Tekintélyes díjaktól hasra esni nem fogok, attól viszont igen, hogy a saját kiadásban megjelent első lemezük, a 2010-es The Starship has Landed pofátlan magabiztossággal árasztotta magából a ’70-es évek kortalan örömzenéjét. A fő csapásirány egyértelműen a Led Zeppelin és a Monster Magnet között volt valahol félúton, de a Buried In My Head és a Hermano képében becsúszott egy-két kellemesen Soundgardenes nóta is. A zene mellett Székely Márton énekdallamai is erős Monster Magnet hatásokat mutattak, legyen szó akár hajlítgatásokról, akár rock and rollos kurjongatásokról. Sooner Or Later, Off the Rail, I Really Care, apám, mekkora nóták! Akit érint: a nagyszerű albumot és szintén remek EP-t a zenekar hangversenyein lehet beszerezni, mondjuk a Monster Magnet előtt nem kéne lekésni az előzenekart, féktelen ivászat helyett meg érdemesebb lenne a merch pult körül kolbászolni.

Az új EP-n a debüt irányvonala természetesen nem változott, megmaradt az ezerszínű hangszerelésben pompázó ősrock, valamint a négy saját dal mellett becsúszott egy Creedence Clearwater Revival-feldolgozás is, meg a Red Hot Lovin’ rádiós változata. Elsőre kicsit könnyedebbnek, poposabbnak tűntek az új szerzemények, de két-három hallgatás már után úgy éreztem, hogy az első lemez hatásai olyannyira szervesen illeszkednek a zenébe, hogy szó sincs itt lanyhulásról, egyszerűen kezd kiforrni az Ozone Mama saját stílusa. Az ősök szelleme még jelen van, de már elmaradoznak a szembeötlő hasonlóságok.

ozone mama band.jpg
A Fortunate Son feldolgozásának értem a miértjét, de bennem semmit nem mozdít meg az eredetitől nem sokban különböző átirat, a saját dalok viszont marha erősek lettek: a The Juggernaut álmos, pszichedelikus húrokat penget, sejtelmes orgonával megtámogatva, erőteljes space rockos zenei- és prózai áthallásokkal, a Cold Heart Of Stone ismét egy visszatekintés a bluesos, hard rockos alapokra, az EP első két nótája pedig már egy külön szint. Ez már tényleg a nemzetközi csúcskategória, tökéletesen felépített, hibátlan dalok, és az a leírhatatlanul egyedi hangulat, ami a legjobb ősrock sajátja. A Go-t egyszerűen képtelenség ülve végighallgatni, a Sidekick Miracle laza, szellősen strukturált gitározgatása mellett a kortárs metállemezek olyanok, mintha rózsaszín topánkában tipegő Barbie babák lennének. Mondtam már, hogy az ősrock korunk metálja?

Ha megnézem, hogy a Nuclear Blast újabban milyen vintage csapatokat karolt fel, mint például a Blues Pills, a Scorpion Child, vagy a Vintage Caravan, hát ezeket Ózon Mami lazán felszeleteli, kicsontozza, kisüti, kirántja, felzabálja.



the trousers - freakbeat.jpg

The Trousers

Freakbeat

2013

EMI

Eddig volt a kecmec, innentől viszont már nem szükségeltetik ősrockos előképzettség a zene a befogadásához, mint a Middlemist Red vagy az Ozone Mama esetében. Akinek az I Get Around Motörheades gitárnyuvasztásától nem önti el jóleső melegség a lelkét, azzal már tényleg nem tudom, hogy mit is kéne csinálni. A The Trousers éveken át egy nem túl izgalmas, tipikusan alternatív, borzalmas britpopos névvel ellátott zenekarként élt az emlékezetben, aztán a három évvel ezelőtti Soul Machine-nel szép lassan elkezdtek a tökösebb rockzene felé közeledni. Az emlékezetes dalok ugyan még hiányoztak legutóbb, de Kőváry Zoltán gitáros-énekes-dalszerző-pszichológus mindenképpen egy sokat sejtető irányba kormányozta a Trousers lélekvesztőjét.

Így az év vége felé már elég sanszosnak tartom, hogy néhány alapvető hiányossága ellenére a Freakbeat az esztendő talán egyik legjobb rock 'n roll kiadványa. A negatívumok között mindenképp meg kell említeni Kőváry Zoltán hangját, énekstílusát, ami az évek alatt ugyan fejlődött, de aki most hallja először, annak valószínűleg egy kicsit nyápicnak fog tűnni. A másik dolog, ami főleg kezdetben nagyon zavart, hogy a hangzás elbírt volna még egy kis koszt, egy kis zajt, egy kis szutykot - még mindig túlságosan jófiús a produkció, zenei értelemben egy kicsit nem ártott volna megszaggatni a bőrdzsekit. A dalokkal viszont semmi gond nincs, sőt, gyakorlatilag gyenge nótát nem is találni az albumon, egyedül a kötelező jelleggel érkező feldolgozás (Kinks - All Day And All Of The Night) lóg ki hangulatilag és zeneileg a sorból.

the trousers - band.jpg
A Trousers zenéje 2013-ban két erős befolyás alatt áll: egyik oldalról ott van a késő ’60-as, kora ’70-es évek pszichedelikus garázsrockja (meg egy kis Stones), másrészről meg az elmúlt 15 év szertelen skandináv rock'n rollja szolgáltatja az alapot. Nyomokban ugyan maradt még valami a kezdeti alternatív gitárpop-féle megközelítésből (Under the Wheel), akad egy-két súlyosabb, modernebb riff is (Sister Sludge), de alapvetően a lemez legjobb dalai azok, ahol az ősi garázsrock, a Stooges, és a Hellacopters találkozik egymással, és a nyers, ragacsos rock'n roll kitörölhetetlenül beleragad az ember fülébe. És ha már Hellacopters, ha már skandináv mocsokrock: a lemezen olyan szaktekintélyek vendégszólóznak, mint az Entombed/Hellacopters-legenda Nicke Andersson, vagy az Ozone Mamás Gábor András.

Sokat nincs értelme ragozni: a riffek karakteresek, a dallamok az esetek többségében nagyon ülnek, a dalok meg egyszerűen kurva jó rock'n roll nóták, a Hellacopters, a Backyard Babies, a Gluecifer és hasonló skandináv huligánok által kijelölt csapásvonalon. Tényleg csak egy kis Turbonegrós oroszlánszagot hiányolok az albumról.

 

3 komment

Címkék: rock psychedelic stoner rock n roll hard rock garage the trousers space rock ozone mama vintage rocks middlemist red

A bejegyzés trackback címe:

https://leggitar.blog.hu/api/trackback/id/tr165665496

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Vadkeleti Bölcs 2014.01.01. 10:51:57

Jók a srácok. Mindegyik banda szuper. Ha bármelyikük gitárost keresne, állok rendelkezésükre, haha!

alfax 2015.06.05. 16:01:10

Hát...nemtom.

Örülök, hogy ennyire nyomják ezt a middlemist redet, hátha viszik valamire külföldön.

Egyébként sajnos semmi különös.