Címkék

ac/dc (1) ágnes (1) akusztik (1) alice in chains (1) american sharks (1) amon amarth (1) anodizer (1) anthrax (3) anywhere (1) asg (4) avenged sevenfold (2) az év legjobb lemezei (6) a wilhelm scream (1) baby woodrose (1) bad religion (2) bakelit (1) bandcamp (5) barn burner (2) baroness (1) bear fight! (1) beast (1) been obscene (4) beggars and gentry (2) beyond the sixth seal (1) bible of the devil (1) birds of prey (1) bison (1) black cowgirl (2) black flag (1) black metal (1) black out (1) black sabbath (4) black sheriff (1) black skies (1) blake (1) blind myself (1) blood island raiders (1) blues (9) boozehounds of hell (1) bridge to solace (1) bullet for my valentine (1) bungalow bums (1) burst (1) cadence delicate (1) candlemass (1) carcass (1) cardinals folly (1) castle (1) charred walls of the damned (1) chief rebel angel (1) children (1) chilean fuzz (1) christian metal (1) chris cornell (1) chrome locust (1) church of the cosmic skull (1) cliff burton (1) cobra death (1) comeback kid (1) control denied (1) crag dweller (2) cryhavoc (1) cynic (1) dal (1) dalriada (1) dead lord (1) dead pegasus (1) deak bill gyula (2) death (1) death by stereo (2) death metal (5) death n roll (5) demon head (1) depresszió (1) desert rock (8) devilicious (1) de wolff (1) dimension zero (1) doom (29) dream theater (1) dvd (2) egonaut (1) entombed (2) experimental (8) fields of locust (1) film (2) final fight (1) folk (1) fültágító (2) gallows (2) ganon (1) garage (10) ghost (1) glass and ashes (1) god damn (2) gojira (1) göteborg (1) grand magus (2) graveyard (1) groove metal (1) grunge (4) habibi (1) haelo (1) hard rock (43) hatebreed (1) haw (1) hbo (1) hc/punk (31) heaven and hell (1) heavy metal (23) hella (1) helltrain (1) henry rollins (1) hesher (1) hjortene (1) horisont (1) horses on fire (1) hypnos 69 (1) iggy and the stooges (1) ignite (1) in flames (1) iron maiden (3) isten háta mögött (3) i am heresy (1) junkies (1) kabbalah (1) kadavar (1) kaihoro (1) kalas (1) kamchatka (1) ka tet (1) kerrang! (1) killswitch engage (1) king giant (1) könyv (2) korog (1) kurouma (1) kvelertak (3) la dispute (1) lemezborítók (2) lemmy (1) lewd flesh (1) los disidentes del sucio motel (1) m1 (1) magma rise (1) magyar rock lexikon (1) manny ribera (1) Märvel (1) mastodon (1) melodic death metal (5) metal (12) metalcore (5) metallica (3) metal hammer (3) metal machine music (1) mex (1) middlemist red (1) mojo jazz mob (1) monster magnet (2) mood (3) moon coven (1) motörhead (3) mr2 (1) mustasch (3) napalm records (1) naptár (1) nikki sixx (1) noise (1) nők a pult mögött (1) norma jean (1) novadriver (1) obscure (1) orango (1) ozone mama (1) p3 rockster (1) pagan altar (1) palace in thunderland (2) pantera (2) part time killer (1) phono one (1) pogometer (1) post hc (4) post metal (5) priestess (2) progressive string quartet (1) prog metal (11) prog rock (12) psychedelic (29) raised fist (2) revolver (1) ripley under water (1) rising (1) rock (7) rockerpipik (1) rock n roll (28) ruiner (1) scars on broadway (1) screaming trees (2) seamount (1) seattle (1) serpent (1) shadows fall (1) singles (1) sixx am (1) skyron orchestra (1) slayer (2) slingblade (1) slipknot (1) slowgold (1) slow season (1) sludge (6) smoke blow (2) snakeskin angels (1) SNFU (1) soad (2) soen (1) soilwork (2) sorozat (1) soundtrack (1) southern metal (1) spacegoat (1) space rock (10) sparzanza (1) spidergawd (1) spotify (3) steak (1) stoner (52) stratus (1) subscribe (2) summer hits (1) suplecs (1) svölk (2) szub magazin (2) tackleberry (1) taliban airways (1) tank86 (1) tankcsapda (3) testament (1) the absence (1) the baboon show (1) the bluestation (1) the carpet knights (1) the coathangers (1) the damned things (1) the devil and the almighty blues (2) the drowning (2) the good the bad and the zugly (2) the graviators (3) the haunted (1) the infected (1) the iron maidens (2) the mars volta (2) the movements (3) the mushroom river band (1) the oath (1) the red chord (1) the sade (1) the shrine (1) the sigit (1) the third bardo (1) the treatment (1) the trousers (2) the wandering midget (1) the x-ray harpoons (1) thrash (9) tobeatic (1) töketlen rocksajtó (1) top 10 (2) toundra (1) tourniquet (1) tribute (3) triclops! (2) trivium (1) troubled horse (1) unhold (1) válogatás (8) vintage rocks (32) vinum sabbatum (2) vinyl (1) volbeat (1) wall of sleep (3) wheel in the sky (1) witchcraft (1) yava (1) zodiac (1)

Utolsó kommentek

  • Kelemen Péter 73: @Akarmiszalami: Erős jellemre vall, ha valaki névvel ekéz valakit, miközben ő ... (2017.06.27. 13:32) Metálos munkahelyi diszkrimináció
  • doomanoid: @Noizeaddikt: Alap! Ráadásul a kiadónál brutálisan jó áron van bakeliten: www... (2017.05.13. 09:35) Született trollok
  • Noizeaddikt: Új kiadvány korai számokból, hellyeah: thegoodthebadandthezugly.bandcamp.com/a... (2017.05.12. 12:10) Született trollok
  • doomanoid: @bedoboember: Hát, nem sok minden. A tavalyihoz képest meglehetősen gyengus vo... (2016.12.01. 22:02) Fáradtan sercegő bakelit
  • bedoboember: Na mi volt idén? (2016.11.30. 15:10) Fáradtan sercegő bakelit
  • cukkmukk: Ez is egyfajta vélemény. Kinek, hogyan ugye, nekem teljesen más. Lehet érdemes... (2016.02.22. 14:10) Fáradtan sercegő bakelit
  • doggfather: @Bruti: akkor próbálgasd, szemezgess! (2016.01.05. 13:56) 2015 legjobb lemezei
  • Bruti: @doggfather: Én a nagy részét nem ismerem, de legalább lesz miből szemezgetni. (2016.01.04. 17:03) 2015 legjobb lemezei
  • Bornyi Márton: Nagyon vártam ezt a listát! Sok ma már kedvenc bandámat ismertem meg itt mint ... (2016.01.04. 14:50) 2015 legjobb lemezei
  • doggfather: nem semmi lista, felét nem is ismerem nemhogy nem hallottam. Utána fogok nézni... (2016.01.04. 09:05) 2015 legjobb lemezei
  • Utolsó 20
Creative Commons Licenc

Reformkori rockcsempészek

doomanoid 2014.10.28. 15:24

tcs-urai vagyunk a helyzetnek.jpg

Tankcsapda

Urai vagyunk a helyzetnek

2014

A magyar foci szerelmesei más szemüvegen át látják a világot, mint az átlagos halandók. Például Debrecenről nem a Virágkarnevál, a Nagytemplom, esetleg a Tankcsapda jut eszükbe először, hanem a Loki. A Loki kapcsán pedig a következő hívószavak ugranak be a hazai foci legendáriumából: konda, sertéstenyésztés, kilométerekről érezhető disznószarszag, illetve a Loki új stadionja kapcsán már megszületett a 21.század eddigi legjobb magyar drapija: Új az ólatok, de a trágya a régi benne. Ezeken nem kell megsértődni, ezek vicces dolgok. Szóval, mikor a debreceni Tankcsapda zenekar közismerten Lokista frontembere az új lemezén, a Semmi pánik című számot egy olyan sorral kezdi, hogy "Diszkrét szarszag lengi be a várost", akkor azon bizony mosolyog a műértő közönség.


A Tankcsapda életpályáját három korszakra bontanám:

Aranykor 1989-2002

Nincs mese, a stíluson belül egytől egyig definitív soralbumok születtek a zenekar első tíz évében, még a koncertlemezzel (Eleven) és a válogatással (Tankológia) sem tudtak hibázni. A kezdeti punkos zene egyre jobban besúlyosodott, a kilencvenes évek közepére a Tankcsapda lett az ország piacvezető rockzenekara, akik a koncerten még a szart is kirugdosták az emberekből.

A kiegyezés kora 2002-2012

A csúcson maradni nehezebb, mint odakerülni. A lendület némileg alábbhagyott, amire jó példa minden idők egyik legunalmasabb TCS-dala, az Örökké tart, ami még a kereskedelmi rádiók ingerküszöbét is átütötte. Ebben az időszakban is voltak jó dalok, korrekt albumok, mint a Minden jót, de a lemezek már nem képviselték a korábban megszokott brutális minőséget.

A Depresszió vezérletével megjelentek a klónzenekarok, mint megannyi beszőrösödött Mókus őrs, akik a saját hajuknál fogva előrángatott kínrímeikkel próbálták elfedni a zeneiség hiányát, és azt, hogy egy az egyben a TCS receptjét próbálják újrahasznosítani

Reformkor 2012-

Cseresznye helyett Sidi, lemezbolt helyett benzinkút. Az új felállás első albuma a Rockmafia Debrecen, amit már a kijelölt benzinkutakon lehetett megvásárolni, ahol van már Tankcsapdás sör/bor/pálinka de talán még metszőolló is. Az új kor kihívásaira jól reagált a zenekar, a lemezipar dinamikus döglődése közben találtak egy alternatív, mindenki számára elérhető terjesztési módot. Az új felállás Rockmafiája viszont nem lett túl jó, sőt, talán az első olyan TCS-lemez, ahol hiányzott a lendület és még jó dalok sem nagyon voltak.

Régen minden sokkal jobb volt. A Tankcsapda is, ezen kár is vitatkozni. Ugyanakkor felesleges és hiábavaló a régi időket visszasírni, sokkal fontosabb, hogy az új lemez, az Urai vagyunk a helyzetnek sokkal jobb lett az előző Rockmaffiától, és lazán hozza a kiegyezés kori lemezek szintjét: nem tökéletes, de a stílus egyszerűségét tekintve a dalok nagy része kifejezetten élvezetes

Lukács dalszövegeit szinte már előre le lehet kottázni: zene a minden, elpusztul a világ, rohadt politika, tekereg a kígyó, bébi!, stb. Szállóigévé váló dalszöveget talán ezúttal sem sikerült összehozni, mégis úgy érzem, hogy a TCS sarkalatos pontját jelentő nyelvi lelemények rég sikerültek ilyen jól. Az énekdallamok végig jól elkülöníthetők, minden dal jól beazonosítható karakterrel rendelkezik - ebből a szempontból is nagyon erős a kontraszt a TCS és az ő stílusukat hasznosító cserkészcsapatok között, akiknél nagyjából annyiban merül ki a kreativitás, hogy minden sornak rímelnie kell a következőre.

Amit én nagyon hiányolok a jelenkori a Tankcsapdából, hogy hiányzik belőle zenei intellektus. Nyilván zeneileg sosem volt túlbonyolítva a történet, de az első hat lemez azért is emelkedik ki, mert az adott szűk keretek ellenére változatos volt. Ezen a földön, Mikor a srác, Lopott könyvek, Tavasszal, Rohadt a hely, Van ördög, van isten, de mondhatnám a Hiába szóltam végtelenül gonosz húzását is. Ezek azok a dalok, hangulatok, amik már tizensok éve hiányoznak a TCS-ből. Cseresznye soha nem volt egy virtuóz gitáros, de a Férgeken nagyon elkapott valamit, ami még lemezeken keresztül kitartott. Sidi technikailag lehet, hogy jobb, de a játékában nincs mélység, nincs benne súly, nem érzi a lassabb dolgokat. Nem várok forradalmi megoldásokat, és bőven megelégedek azzal, hogy csak ezeket az újrahasznosított, kamionról leesett gitártémákat használja, de sajnos nincs igazán bennük átütő erő, a szólók pedig csak céltalan körözgetéseknek tűnnek mondjuk egy Mikor a sráchoz képest.

tcs2014.jpg
Két hét ismerkedés után talán 3-4 gitártémát tudok felidézni, például az Olyan mint rég, vagy a Lélekhangokból kezdése is emlékezetes, az Ektomorfos Zotya üvöltözésével színesített Koponyák és csontvázakban is jól sikerült megragadni az apokaliptikus hangulatot. A mai modern TCS-ben szinte egyáltalán nincs már lassabb, súlyosabb nóta. Vagyis most is van Ez egy ilyen nap, de a felütése ennek is inkább az Örökké tartra hajaz. Néhány szólisztikus részt leszámítva Lukács szinte soha nem hagyja magára a zenét. A régi TCS például azért is volt jó, mert a Férgeken, vagy Az ember tervezen minden dalnak volt önálló zenei arculata, egy jó kezdőriff, egy jó kis Motörheades zúzás, egy gitártéma, és nemcsak a dalszöveg ritmizálása vitte a hátán a dalokat. Motörhead persze most is van - nem is rossz - meg vannak ilyen modernebb kirohanások, de a zeneileg súlyosabb-komolyabb témák továbbra is hiányoznak. Ennek ellenére, azért az összkép sokkal dögösebb, fémesebb lett, mint az utóbbi albumokon

Összességében azért nem rossz a helyzet, az első hat albumhoz ugyan nem ér fel, de a Rockmafiától nagyságrendekkel jobb, és a kiegyezés kori lemezeket is veri minőségben. A lemez 11 dalából legalább 6-7 kifejezetten kellemes rocknóta. A Vörös rúzs nagyon unalmas és az Egy ilyen nap is úgy kezdődik, mintha az Örökké tart meg a Most múlik pontosan szerelemgyereke lenne, de ezúttal nincs cikis nóta, leszámítva a Köpök rátok dalszövegét. Kicsit szerintem álságos, hogy a zenekar igazából leszarja a fikázókat, de azért már a sokadik dalt szentelik a témának, és az elmúlt években sem nagyon lehetett olvasni velük olyan interjút, ahol ne ez lett volna a központi kérdés. Egy zenekarnak nem az a dolga, hogy a vélt vagy valós fikázókra ilyen szinten reflektáljon, főleg, hogy a TCS már rég átvitte azt a szintet, hogy a negatív vélemények bármit is számítanának a zenekar megítélésben.

Zárszó gyanánt tekintsük meg a Köpök rátok klipjét, ahol Lukács szépen helyreteszi a szarrágó firkászokat, meg a trollkodó, sötét pincékben bujkáló girhes tizenhét éveseket. Ez a dal az Index és a mindenkori fikázók elleni vicces/unalmas cicaharc legutóbbi felvonása:

 

Szólj hozzá!

Címkék: tankcsapda rock n roll

A bejegyzés trackback címe:

https://leggitar.blog.hu/api/trackback/id/tr856840873

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.