A Metal Hammer Facebookján egy érdekes álláshirdetés jelent meg, amiben raktáros/szállító/csomagoló munkakörbe keresnek leendő munkatársat. A hirdetés teljesen rendben van a maga módján, azonban az utolsó mondatnál elkezdett forrósodni a Motörheades egérpadom: "a rock / metal műfaj ismerete és szeretete nélkül a munkakör nem betölthető."
És ezt most így hogy?
Alapvetően ha nem is hangoztatom, de én is egyetértek az olyan nem kifejezetten polkorrekt megállapításokkal, hogy "aki nem metálos, az nem is ember" meg hasonlók, de itt mintha a Metal Hammer egy teljesen új szintre fejlesztette volna a munkahelyi diszkriminációt. Olyanról már hallottam, hogy egy munkaadó finoman érdeklődik a hölgy alkalmazottaknál a leendő gyermekvállalás felől, de ez, summázva kb. „ha nem vagy metálos, nálunk nem dolgozol!”, ez egy teljesen új (számomra egyébként szimpatikus) irányelv a magyar munkaerőpiacon.Ezt amúgy vajon hogy ellenőrzik le, hogy ki metálos, vagy ki nem? Azt gondolom, manapság már nincsenek minden esetben olyan megkülönböztető jegyei egy rockernek, mint a hosszú haj, a tetoválás, vagy a metálos ruházat. Tegyük fel, hogy a nem metálos delikvens kölcsönkér egy Machine Head-pólót a szomszédjától, összekócolja a haját, gyorsan lefényképezi magát egy sörösüveggel, és már küldi is a metálos fényképes önéletrajzot. Hogy fogják kiszűrni az ilyen csalókat? Nyilván az olyan lúzerek egyből lebuknak, akik hirtelenjében belájkolnak minden metal-lal kezdődő bandát a Facebookon: Metallica, Metalium, Metal Force, stb, de a rafináltakat vajon hogy szűrik ki? Mert tegyük a fémszívünkre acélkezünket: az önéletrajzokban általában sosem látott képességek jönnek elő, mindenki nagyon ügyes, mindenki nagyon okos, mindenki nagyon metálos. Szerintem tesztkérdésekkel lehetne legkönnyebben lebuktatni a csalókat, például: folytasd a következő mondatot "Elhagynak százak, jönnek ezrek..." vagy "A Metallica melyik lemezén dobolt Lars Urlich üres olajoshordókon?" esetleg beugratós kérdéssel "Ki dobolt az Akela kultikus első lemezén? Főnök, vagy Retek?" Ezekkel egyből ki lehetne ugratni a kamu metálosokat a bokorból meg a munkaerőpiacról.
Jó, persze, értem amúgy, a pozitív diszkrimináció mellett nyilván prózai okai vannak, hogy kizárólag metálost keresnek. Egy kiadványok rendszerezésével is foglalkozó munkakörben nem árt, ha az ember nem cikkszám alapján különbözteti meg a CD-ket, hanem viszonylag magabiztosan közlekedik az elég gyakran olvashatatlan krikszkrakszokkal terhelt lemezborítók tengerében, és meg tudja különböztetni a Dekapitatort a Duodildo Vibratortól. Saját példám is van, hogy milyen az, mikor nem hozzáértő emberek csomagolják a metál CD-ket. Velem például vagy 15 éve előfordult, hogy a Nuclear Blast német katalógusából rendelgettem lemezeket - jóval az akkori magyar árak alatt - és egyszer előfordult olyan, hogy az Anthrax - Volume 8. helyett az Anathema Alternative 4-ját küldték. A katalógusban egymás mellett volt mindkettő, mindkettő An-nel kezdődött, és mindkettő címének egy szám volt a végén, gondolták, hogy két berúgás között biztos nem veszi észre a metálos a különbséget. Észreveszi. (Az Anathema egyébként nem is volt rossz, máshogy meg nem is nagyon ismertem volna meg őket.)
Utolsó kommentek