Közeledik az év végi összesítések ideje, ideje megemlékezni az év legbotrányosabb lemezborítóiról. Mint mindenhol, hazánk fiai itt is kitettek magukért, nagyképernyős pixel-bűnözés csak erős idegzetűeknek.
Star Positive-Ki nevet a végén.
Előfordulnak azok az esetek, mikor a lemezborító miatt az ember már nem is akarja tudni milyen a zene. Nem tudom elképzelni miféle egoizmus szükségeltetik ahhoz, hogy egy zenekar, Krisztus után 2008-ban úgy döntsön, hogy a saját képmásával jelentesse meg lemezét. Vajon melyik a bénább, a festett köröm, vagy az alkarra húzott csíkos zokni? Az egészről sugárzik a gyerekes infantilizmus. Egy pozitívuma van ennek a lemezborítónak, hogy a zene még ettől is rosszabb. Ha tényleg ez a TV és Rádióbarát rockzene, (ahogy a kiadó promózza) akkor nekem a tévé meg a rádió nem barátom.
Tatu 18- L, mint láv
Vajon hogy születhetett ez a kép? Szerintem így:
„Hé, lányok, igen ti, gyertek csak ide! Gipsz Jakab vagyok, a híres fotóművész, fiatal dekoratív hölgyekről szeretnék képeket készíteni, egy híres zenekar lemezéhez. Hé, mit csináltok, nem kell sem letérdepelni, sem levetkőzni, a mindenit neki, csak azt csináljátok, amit mondok! Álljatok egy kicsit arrébb, még, még, most jó. A két hosszú álljon hátra, és integessen, mintha egy híres sztárt látna. A két alacsonyabb vastagcombú álljon előre, úgy, és mutogassatok előre, mintha lenne ott valami fontos ember. Ez az, nagyszerű, istenek vagytok! A két sudár mennyecske pedig álljon oldalt, igen, ez az, nagyszerű, kéz csípőre, láb berogyaszt, és kihívó tekintet a távolba, mintha valakit nagyon-nagyon el akarnátok csábítani. Ez az, nagyon jók vagytok. Most pedig csíííííz.
Nagyszerű volt lányok, nagy jövőt jósolok nektek a médiában!”
A Tatu 18 egyébként valami pukipunk emo/antiemo/anti-antiemo vonalon mozog.
Vida Rock Band- Ellopott remények
Ha valaki azt hiszi, hogy a hülye borító csak a fiatal zenekarok sajátja, az téved. Itt van mindjárt az elsőlemezes, de nem elsőáldozós Vida Rock Band. A napszemüveges fejfedős énekes egyfajta Klaus Meine reinkarnáció, alátámasztandó a német vonalat, jobbról is, balról is hamísítatlan 80-as évekbeli Bundesliga-frizurák erősítik az érzést, hogy ez tényleg a 30-évvel ezelőtti Scorpions. Háttérben a végveszélyben lévő föld, de amilyen komolyan néznek a kamerába, ők biztos, hogy tudják a gyógyírt a globális felmelegedésre. Szerintem a Lord-közeli zenészek között lehet valami verseny, hogy melyikük tud kínosabb lemezborítóval előállni, mert az nem véletlen, hogy a Lord is olyan, hogy Kifutok a világból.
Bob Catley- Immortal
Heeej metál harcosok, szívetek izzó fém, fejetek forró kőszikla! Itt van végre az igazi az ultimate true metál lemezborító. Az ember azt várná, hogy egy ilyennel a Manowar vagy a Hammerfall áll elő, de nem. Bob Catley a fékezett habzású szalonrock egyik császára, lenyom mindenkit a klisés borítók túltelített piacán. A kép láttán eléggé addikt lehet Bob fantasy-ügyben, minimum egy WoW acc-ot kinézek belőle. Hosszas tűnődés után a Heroes V egyik sárkányát vélem felfedezni, a metálharcos meg talán valami hegylakó.
Birds of Prey-Sulfur and Semen
Hát igen. Mutasd a lemezborítód, megmondom ki vagy. Legalább a szádat megtörölted volna, bazmeg! Ez bizony kőkemény „anyám borogass” kategória. Egyébként itt a legjobb a zene, a felsoroltak közül, egyfajta underground szupergroup ez, Baroness és Alabama Thundepussy tagok közreműködésével. Az ének mondjuk elég ótvar.
Utolsó kommentek