Címkék

ac/dc (1) ágnes (1) akusztik (1) alice in chains (1) american sharks (1) amon amarth (1) anodizer (1) anthrax (3) anywhere (1) asg (4) avenged sevenfold (2) az év legjobb lemezei (6) a wilhelm scream (1) baby woodrose (1) bad religion (2) bakelit (1) bandcamp (5) barn burner (2) baroness (1) bear fight! (1) beast (1) been obscene (4) beggars and gentry (2) beyond the sixth seal (1) bible of the devil (1) birds of prey (1) bison (1) black cowgirl (2) black flag (1) black metal (1) black out (1) black sabbath (4) black sheriff (1) black skies (1) blake (1) blind myself (1) blood island raiders (1) blues (9) boozehounds of hell (1) bridge to solace (1) bullet for my valentine (1) bungalow bums (1) burst (1) cadence delicate (1) candlemass (1) carcass (1) cardinals folly (1) castle (1) charred walls of the damned (1) chief rebel angel (1) children (1) chilean fuzz (1) christian metal (1) chris cornell (1) chrome locust (1) church of the cosmic skull (1) cliff burton (1) cobra death (1) comeback kid (1) control denied (1) crag dweller (2) cryhavoc (1) cynic (1) dal (1) dalriada (1) dead lord (1) dead pegasus (1) deak bill gyula (2) death (1) death by stereo (2) death metal (5) death n roll (5) demon head (1) depresszió (1) desert rock (8) devilicious (1) de wolff (1) dimension zero (1) doom (29) dream theater (1) dvd (2) egonaut (1) entombed (2) experimental (8) fields of locust (1) film (2) final fight (1) folk (1) fültágító (2) gallows (2) ganon (1) garage (10) ghost (1) glass and ashes (1) god damn (2) gojira (1) göteborg (1) grand magus (2) graveyard (1) groove metal (1) grunge (4) habibi (1) haelo (1) hard rock (43) hatebreed (1) haw (1) hbo (1) hc/punk (31) heaven and hell (1) heavy metal (23) hella (1) helltrain (1) henry rollins (1) hesher (1) hjortene (1) horisont (1) horses on fire (1) hypnos 69 (1) iggy and the stooges (1) ignite (1) in flames (1) iron maiden (3) isten háta mögött (3) i am heresy (1) junkies (1) kabbalah (1) kadavar (1) kaihoro (1) kalas (1) kamchatka (1) ka tet (1) kerrang! (1) killswitch engage (1) king giant (1) könyv (2) korog (1) kurouma (1) kvelertak (3) la dispute (1) lemezborítók (2) lemmy (1) lewd flesh (1) los disidentes del sucio motel (1) m1 (1) magma rise (1) magyar rock lexikon (1) manny ribera (1) Märvel (1) mastodon (1) melodic death metal (5) metal (12) metalcore (5) metallica (3) metal hammer (3) metal machine music (1) mex (1) middlemist red (1) mojo jazz mob (1) monster magnet (2) mood (3) moon coven (1) motörhead (3) mr2 (1) mustasch (3) napalm records (1) naptár (1) nikki sixx (1) noise (1) nők a pult mögött (1) norma jean (1) novadriver (1) obscure (1) orango (1) ozone mama (1) p3 rockster (1) pagan altar (1) palace in thunderland (2) pantera (2) part time killer (1) phono one (1) pogometer (1) post hc (4) post metal (5) priestess (2) progressive string quartet (1) prog metal (11) prog rock (12) psychedelic (29) raised fist (2) revolver (1) ripley under water (1) rising (1) rock (7) rockerpipik (1) rock n roll (28) ruiner (1) scars on broadway (1) screaming trees (2) seamount (1) seattle (1) serpent (1) shadows fall (1) singles (1) sixx am (1) skyron orchestra (1) slayer (2) slingblade (1) slipknot (1) slowgold (1) slow season (1) sludge (6) smoke blow (2) snakeskin angels (1) SNFU (1) soad (2) soen (1) soilwork (2) sorozat (1) soundtrack (1) southern metal (1) spacegoat (1) space rock (10) sparzanza (1) spidergawd (1) spotify (3) steak (1) stoner (52) stratus (1) subscribe (2) summer hits (1) suplecs (1) svölk (2) szub magazin (2) tackleberry (1) taliban airways (1) tank86 (1) tankcsapda (3) testament (1) the absence (1) the baboon show (1) the bluestation (1) the carpet knights (1) the coathangers (1) the damned things (1) the devil and the almighty blues (2) the drowning (2) the good the bad and the zugly (2) the graviators (3) the haunted (1) the infected (1) the iron maidens (2) the mars volta (2) the movements (3) the mushroom river band (1) the oath (1) the red chord (1) the sade (1) the shrine (1) the sigit (1) the third bardo (1) the treatment (1) the trousers (2) the wandering midget (1) the x-ray harpoons (1) thrash (9) tobeatic (1) töketlen rocksajtó (1) top 10 (2) toundra (1) tourniquet (1) tribute (3) triclops! (2) trivium (1) troubled horse (1) unhold (1) válogatás (8) vintage rocks (32) vinum sabbatum (2) vinyl (1) volbeat (1) wall of sleep (3) wheel in the sky (1) witchcraft (1) yava (1) zodiac (1)

Utolsó kommentek

  • Kelemen Péter 73: @Akarmiszalami: Erős jellemre vall, ha valaki névvel ekéz valakit, miközben ő ... (2017.06.27. 13:32) Metálos munkahelyi diszkrimináció
  • doomanoid: @Noizeaddikt: Alap! Ráadásul a kiadónál brutálisan jó áron van bakeliten: www... (2017.05.13. 09:35) Született trollok
  • Noizeaddikt: Új kiadvány korai számokból, hellyeah: thegoodthebadandthezugly.bandcamp.com/a... (2017.05.12. 12:10) Született trollok
  • doomanoid: @bedoboember: Hát, nem sok minden. A tavalyihoz képest meglehetősen gyengus vo... (2016.12.01. 22:02) Fáradtan sercegő bakelit
  • bedoboember: Na mi volt idén? (2016.11.30. 15:10) Fáradtan sercegő bakelit
  • cukkmukk: Ez is egyfajta vélemény. Kinek, hogyan ugye, nekem teljesen más. Lehet érdemes... (2016.02.22. 14:10) Fáradtan sercegő bakelit
  • doggfather: @Bruti: akkor próbálgasd, szemezgess! (2016.01.05. 13:56) 2015 legjobb lemezei
  • Bruti: @doggfather: Én a nagy részét nem ismerem, de legalább lesz miből szemezgetni. (2016.01.04. 17:03) 2015 legjobb lemezei
  • Bornyi Márton: Nagyon vártam ezt a listát! Sok ma már kedvenc bandámat ismertem meg itt mint ... (2016.01.04. 14:50) 2015 legjobb lemezei
  • doggfather: nem semmi lista, felét nem is ismerem nemhogy nem hallottam. Utána fogok nézni... (2016.01.04. 09:05) 2015 legjobb lemezei
  • Utolsó 20
Creative Commons Licenc

Germán hókuszpókusz

doomanoid 2013.05.07. 15:13

kadavar_abra_kadavar.jpg

Kadavar

Abra Kadavar

2013

Nuclear Blast

A tavalyi évben nemcsak a svédek, de a németek is rendesen belepacsáltak a retrólecsóba, hiszen négy vintage-gyöngyszem is érkezett Germánföldről: az Orcus Chylde, a Kadavar, a Heat, és a Zodiac is elég korrekt anyagot rakott össze, tovább súlyosbítja a dolgot, hogy mind a négy debütáló album volt, ami már egyfajta szolid Bundesliga-mozgalmat is feltételez. Zeneileg nekem az Orcus Chylde jött be legjobban, de a legnagyobbat a Kadavar füstös, pókhálós, pszichedelikus bemutatkozása durrant, ami nemcsak futótűzként terjedt az ódivatú rockzenére fogékony zenebuzik körében, de a tavalyi év egyik legnagyobb vinyl-sikersztorija is lett, hiszen a kezdő ezres szériát még kétszer kellett újranyomni néhány héten belül, több mint háromezer darab eladott bakelit pedig ép ésszel már-már felfoghatatlan mennyiség egy underground zenekartól. A berlini trió nem is tökölt sokat a folytatással, télen stúdióba vonultak, hogy feljátsszák a második lemezt, nem sokkal később pedig leszerződtek a Nuclear Blasthoz, akik aztán nem szaroznak holmi ezres szériákkal, hanem a sima vinyl-verzió mellett, a szivárvány összes színében, legalább nyolc-tíz különböző verzióban nyomják bakeliten, a limitált példányszámú, sorszámozott, mindenféle extra bizbasszal ellátott második Kadavar-lemezt, az Abra Kadavart.

A németeknél eleve nagyon megy a retro, és ilyenkor önkéntelenül is felvetődik az emberben a hitelesség, hogy a hirtelen a nagy büdös semmiből felbukkant német bandák nem-e valami jól megtervezett marketing-hadművelet eredményeként nyomják az ősrockot. Úgy gondolom, hogy felesleges összeesküvés-elméleteket gyártani, az autentikus megszólalás önmagáért beszél, és tudomásul kell venni, hogy a németek is tudnak zenélni, kenik-vágják az analóg hangzásvilágot, és a bundesliga-frizurás néplélekhez eleve közel áll ez a vintage-es érzésvilág. A Kadavar esetében is elég egy pillantás a lemez borítójára és teljesen egyértelmű, hogy ilyen szakállak meg pajeszok nem az egyik napról a másikra nőttek ki, hanem hosszú évek tudatos szakmai munkájának gyümölcsei.


A Kadavar első lemeze valami irgalmatlanul jól szólt, és volt rajta nem kevés zseniális pillanat, de nekem egy kicsit túl sok volt rajta a tétova jammelés, mintha nem igazán találták volna meg a helyes egyensúlyt az elszállás és a közérthető dalok között. Mindig az a mondás jutott róla eszembe, hogy "félig berúgni kidobott pénz". Úgy voltam vele, hogy ha ezt a betépett jammelést akarják csinálni, akkor vagy szívják szét teljesen az agyukat, és csináljanak harminc perces számokat, vagy ha nem, akkor hagyják inkább a fenébe, de ez a "stikában füstölgetünk szolidan, hogy szó ne érje a ház elejét"-attitűd tényleg nem vezet sehova. Valószínűleg ők is érezhették, hogy a debüt egy kicsit terjengős lett, és az új lemezen háttérbe kerültek a ’70-es évek savas víziói, nagyobb teret kaptak a riffek, a dalok, a szólók, és az elmaradhatatlan trapézgatyás hippiskedés.

kadavar-band.jpg
Az első lemezzel szinte össze sem lehet hasonlítani az Abra Kadavart, egyedül a végtelenül naturalista hangzás maradt meg, de a dalok itt már egy magasabb fokozaton pörögnek. Lopott Black Sabbath, vagy Deep Purple-riffeket itt ne is keressen senki, a korabeli hangulat miatt nyilván vannak átfedések, de a Kadavar a legjobb példa arra, hogy lehet a klasszikus hatásokat beépítve új tartalmat létrehozni. Egyszerűen döbbenetes a fejlődés az első lemezhez képest, egyedül a Black Snake hordozza a korábbi kicsit elvontabb világot, ebben szinte minden benne van, ami nem tetszett az első albumon, de a többi dalból kicsontoztak minden felesleget, kizárólag a jó értelemben vett slágerességre koncentráltak, megtartva a laza örömzenélés látszatát. Persze a slágeresség is relatív fogalom, a gitáros-énekes Lupus Lindemann zabolázatlan orgánuma valószínűleg sokaknál kiveri a biztosítékot, és ezért sem árt némi retro-rockos előképzettség a Kadavar befogadásához, mert ez az ősrocknak egy olyan speciális Bundesligás mellékhajtása, amit elsősorban nem az ének miatt szeret meg az ember.

Előzetesen elpotyogtatott dalokat már tényleg csak hébe-hóba hallgatok meg, mert szinte soha nem tetszenek, de a pulzáló Doomsday Machine már elsőre is kegyetlenül gyalult, és ez a színvonal szinte végig érvényes az egész albumra. Ősrockos hentelés, játékos futamok, és az elmaradhatatlan hatások: a Deep Purple sokszínűsége, a Hawkwind lebegése, Sabbathos témázgatás az Eye Of The Storm elején, az ezerszínű Dust, vagy a Fire, ami nemcsak a lemez, de az egész újkori retro-mozgalom egyik legnagyobb nótája. Milyen dicsőséges zene van már ott, és milyet énekel már Lupus! Vissza is szívok mindent, ha esetleg korábban félreérthető voltam az énekkel kapcsolatban, akinek nem tetszik Lupus mester kiherélt Ozzys orgánuma, hát az eleve rossz helyen jár! A hangzást tekintve a The Man I Shot kilóg egy kicsit a sorból, ez még egy korábbi dal a két lemez közti állapotból, ami csak a CD-n lesz rajta, mert a bakelitre már nem fért fel.

A retro egyik legnagyobb eredménye, hogy visszaállította a basszusgitár becsületét, mert a Kadavar sem arról híres, hogy valahol hátul maszatolna, alibizne a bőgő, hanem végig elől pattog, kattog, puffog mint egy vipera, egyenértékű hangszer, ami büszkén harcol a frontvonalon. Mindegyik hangszer kristálytisztán kivehető, a zene nemcsak egy massza, hanem apró részletekből emelt építmény, látni az összes szöget, lécet, csavart, eresztéket. Nincsenek trükkök, csak a pőre rockzene a maga csupasz valójával, meg a fedetlen seggével. Van aki szégyenlősen elfordul, de az ínyencek átadják magukat a műélvezetnek.

Már én is unom a saját ömlengésemet a retro körül, de az már tényleg durva, hogy szinte hetente jönnek ki a minőségi albumok, és nem úgy tűnik, hogy csillapodna a hullám a közeljövőben. Mivel manapság jó metállemezek szinte egyáltalán nincsenek, számomra a retro-rock lett napjaink metálja, egy kiapadhatatlan bőségszaru, amiből már évek óta potyognak a javak, mintha sör folyna a csapból, vagy nem tudom. Nagyszakállú német varázslók hókuszpókusza az Abra Kadavar, parádés mestermunka, a Fire pedig a rockzene büszke, dicsőséges ünnepe:

 

1 komment

Címkék: psychedelic stoner hard rock vintage rocks kadavar

A bejegyzés trackback címe:

https://leggitar.blog.hu/api/trackback/id/tr255286488

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ratsui 2013.05.08. 09:30:08

Bizony élőben is nagyon jók voltak meg a másik 2 zenekar is akikkel itt voltak.

balvanyver.postrock.hu/?p=414
süti beállítások módosítása