Na, akkor egy kis év végi összegzés, úgysem volt még ilyen. Hát, izé. Ez az év is elég jó volt zeneileg, szubjektív véleményem szerint, hiszen számos nagyszerű album a blogon is említve lett, még több viszont nem, mert túlzásokba azért nem kell esni. Az egyszeri metálos valószínűleg csalódott lehet, hiszen az élvonalbeli rock/metál mezőny már évek óta kihívásokkal küszködik, és ha valaki tényleg elhiszi, hogy a Gojira - Deftones - utolsó Baroness által körülhatárolt Bermuda-háromszög jelenti a minőségi metált, akkor már tényleg a fületekbe inkább forró ólmot öntsetek.
A jó dolgok, akárcsak az elmúlt években, ezúttal is az underground kellemesen rothadó bűzéből érkeztek, és persze továbbra sem tudja senki, hogy a német Smoke Blow utolsó lemeze egy hardcore klasszikus, hogy az osztrák Been Obscene a sztóner rock jelenlegi császára, vagy hogy a Slingblade és a Bible Of The Devil készíti a legjobb békebeli, nyolcvanas évekbeli, klasszikus ízvilágú fémzenét. Örömteli viszont a vintage rock robbanása, és hogy a Graveyard meg a Witchcraft is egyre népszerűbb, de ez is csak annak köszönhető, hogy már a Nuclear Blast van mögöttük, különben ők is még mindig valahol az alsó fiókban lennének a műértő közönség számára.
Próbáltam disztingválni, mert csak retrós rockból kedvem lett volna egy külön top 20-as listát összeállítani, de végül tényleg csak a keménymagra szorítkoztam. A végeredmény nem meglepő, ugyanakkor sajnálatos, hogy az év három legjobb albumát a Léggitár olvasókon kívül gyakorlatilag senki nem ismeri, és joggal szégyellheti is magát mindenki, aki nem tudja, hogy a Black Cowgirl lerúgja a házról a tetőt, a King Giant kibontja falakat, ami maradt, azt meg a God Damn teszi a földdel egyenlővé.
Az év legjobb lemezei.
Hibátlan mesterművek, az első hangtól az utolsóig:
1. Black Cowgirl - s/t
2. King Giant - Dismal Hollow
3. God Damn - Back to the Grindstone
4. Graveyard - Lights Out
Szintén nagyon jók, de itt azért már hiányzik a tökéletesség varázsa:
5. Witchcraft - Legend
6. Bear Fight! - Gnarmageddon
7. Gallows - s/t
8. Unsane - Wreck
9. Converge – All We Love We Leave Behind
10. Bible Of The Devil - For the Love of Thugs and Fools
Sokat pörögtek még aztán ezek is. Az újoncoknál még akad gyermekbetegség jócskán, a többiek meg igazából a már bevált főzeléket melegítették fel, de azt azért rendesen megcsinálták:
11. Horisont - Second Assault
12. Orcus Chylde - s/t
13. Shadows Fall - Fire From the Sky
14. Troubled Horse – Step Inside
15. Jess And The Ancient Ones - s/t
16. Orange Goblin - A Eulogy For The Damned
17. Castle - Blacklands
18. Grand Magus - The Hunt
19. Litmus - Slaughterbahn
20. The Sword - Apocryphon
21. Death by Stereo - Black Sheep of the American Dream
22. Corrosion Of Conformity - s/t
23. Chief Rebel Angel – Black Horn
Szégyen, de tetszik:
24. Horses on Fire - s/t
25. Turbonegro - Sexual Harassment
Zenék, amiket minden igyekezetem ellenére idén sem sikerült megértenem (valószínűleg azért, mert szarok) Deftones, Stone Sour, Coheed and Cambria, Between the Buried and Me.
- A legjobb DVD, legjobb live CD, legjobb minden: Ignite - Our Darkest Days Live
- Az év legjobb gitárszólója: Bear Fight - 14 Pounds Of Doom
- Legjobb dalok kocsiba: Black Cowgirl - Eclipsor, Roadmaster, the Ride, de gyakorlatilag az egész lemez egy hosszú utazásért kiabál.
- Az év legjobb ökölrázós metál ópusza: Testament - Cold Embrace
- Az év legjobb riffje, megosztott első hely: High on Fire - King of Days, Witchcraft - Deconstruction.
- A zsűri különdíja a legjobb nótaénekesnek: (Fölszállott a páva-díj) Ben McGuire (Black Cowgirl).
- Válogatás, aminek értelme, és felvilágosító hatása van: Sons of Sabbath (Valahogy így kéne hozzáállni a zene népszerűsítéséhez a tisztelt szaksajtónak, és nem az állandó copy-paste hírekkel, hogy a Rammstein énekese a turnébuszon belefingott a kokainba, és két napig tüsszögött a zenekar.)
Klippet idén láttam vagy harmincat, ennek úgy a negyedét sikerült is végignézni, ezzel nagyjából el is mondtam, hogy mi a véleményem a zeneművek klip formában történő vizuális megvalósításáról. Viszont ennyi klip ismeretében is nyugodtan kijelenthető, hogy az év legjobbja: High on Fire - Fertile Green, ami hangulatában, képi világában, és zeneileg is átgázol a komplett mezőnyön.
Utolsó kommentek