Címkék

ac/dc (1) ágnes (1) akusztik (1) alice in chains (1) american sharks (1) amon amarth (1) anodizer (1) anthrax (3) anywhere (1) asg (4) avenged sevenfold (2) az év legjobb lemezei (6) a wilhelm scream (1) baby woodrose (1) bad religion (2) bakelit (1) bandcamp (5) barn burner (2) baroness (1) bear fight! (1) beast (1) been obscene (4) beggars and gentry (2) beyond the sixth seal (1) bible of the devil (1) birds of prey (1) bison (1) black cowgirl (2) black flag (1) black metal (1) black out (1) black sabbath (4) black sheriff (1) black skies (1) blake (1) blind myself (1) blood island raiders (1) blues (9) boozehounds of hell (1) bridge to solace (1) bullet for my valentine (1) bungalow bums (1) burst (1) cadence delicate (1) candlemass (1) carcass (1) cardinals folly (1) castle (1) charred walls of the damned (1) chief rebel angel (1) children (1) chilean fuzz (1) christian metal (1) chris cornell (1) chrome locust (1) church of the cosmic skull (1) cliff burton (1) cobra death (1) comeback kid (1) control denied (1) crag dweller (2) cryhavoc (1) cynic (1) dal (1) dalriada (1) dead lord (1) dead pegasus (1) deak bill gyula (2) death (1) death by stereo (2) death metal (5) death n roll (5) demon head (1) depresszió (1) desert rock (8) devilicious (1) de wolff (1) dimension zero (1) doom (29) dream theater (1) dvd (2) egonaut (1) entombed (2) experimental (8) fields of locust (1) film (2) final fight (1) folk (1) fültágító (2) gallows (2) ganon (1) garage (10) ghost (1) glass and ashes (1) god damn (2) gojira (1) göteborg (1) grand magus (2) graveyard (1) groove metal (1) grunge (4) habibi (1) haelo (1) hard rock (43) hatebreed (1) haw (1) hbo (1) hc/punk (31) heaven and hell (1) heavy metal (23) hella (1) helltrain (1) henry rollins (1) hesher (1) hjortene (1) horisont (1) horses on fire (1) hypnos 69 (1) iggy and the stooges (1) ignite (1) in flames (1) iron maiden (3) isten háta mögött (3) i am heresy (1) junkies (1) kabbalah (1) kadavar (1) kaihoro (1) kalas (1) kamchatka (1) ka tet (1) kerrang! (1) killswitch engage (1) king giant (1) könyv (2) korog (1) kurouma (1) kvelertak (3) la dispute (1) lemezborítók (2) lemmy (1) lewd flesh (1) los disidentes del sucio motel (1) m1 (1) magma rise (1) magyar rock lexikon (1) manny ribera (1) Märvel (1) mastodon (1) melodic death metal (5) metal (12) metalcore (5) metallica (3) metal hammer (3) metal machine music (1) mex (1) middlemist red (1) mojo jazz mob (1) monster magnet (2) mood (3) moon coven (1) motörhead (3) mr2 (1) mustasch (3) napalm records (1) naptár (1) nikki sixx (1) noise (1) nők a pult mögött (1) norma jean (1) novadriver (1) obscure (1) orango (1) ozone mama (1) p3 rockster (1) pagan altar (1) palace in thunderland (2) pantera (2) part time killer (1) phono one (1) pogometer (1) post hc (4) post metal (5) priestess (2) progressive string quartet (1) prog metal (11) prog rock (12) psychedelic (29) raised fist (2) revolver (1) ripley under water (1) rising (1) rock (7) rockerpipik (1) rock n roll (28) ruiner (1) scars on broadway (1) screaming trees (2) seamount (1) seattle (1) serpent (1) shadows fall (1) singles (1) sixx am (1) skyron orchestra (1) slayer (2) slingblade (1) slipknot (1) slowgold (1) slow season (1) sludge (6) smoke blow (2) snakeskin angels (1) SNFU (1) soad (2) soen (1) soilwork (2) sorozat (1) soundtrack (1) southern metal (1) spacegoat (1) space rock (10) sparzanza (1) spidergawd (1) spotify (3) steak (1) stoner (52) stratus (1) subscribe (2) summer hits (1) suplecs (1) svölk (2) szub magazin (2) tackleberry (1) taliban airways (1) tank86 (1) tankcsapda (3) testament (1) the absence (1) the baboon show (1) the bluestation (1) the carpet knights (1) the coathangers (1) the damned things (1) the devil and the almighty blues (2) the drowning (2) the good the bad and the zugly (2) the graviators (3) the haunted (1) the infected (1) the iron maidens (2) the mars volta (2) the movements (3) the mushroom river band (1) the oath (1) the red chord (1) the sade (1) the shrine (1) the sigit (1) the third bardo (1) the treatment (1) the trousers (2) the wandering midget (1) the x-ray harpoons (1) thrash (9) tobeatic (1) töketlen rocksajtó (1) top 10 (2) toundra (1) tourniquet (1) tribute (3) triclops! (2) trivium (1) troubled horse (1) unhold (1) válogatás (8) vintage rocks (32) vinum sabbatum (2) vinyl (1) volbeat (1) wall of sleep (3) wheel in the sky (1) witchcraft (1) yava (1) zodiac (1)

Utolsó kommentek

  • Kelemen Péter 73: @Akarmiszalami: Erős jellemre vall, ha valaki névvel ekéz valakit, miközben ő ... (2017.06.27. 13:32) Metálos munkahelyi diszkrimináció
  • doomanoid: @Noizeaddikt: Alap! Ráadásul a kiadónál brutálisan jó áron van bakeliten: www... (2017.05.13. 09:35) Született trollok
  • Noizeaddikt: Új kiadvány korai számokból, hellyeah: thegoodthebadandthezugly.bandcamp.com/a... (2017.05.12. 12:10) Született trollok
  • doomanoid: @bedoboember: Hát, nem sok minden. A tavalyihoz képest meglehetősen gyengus vo... (2016.12.01. 22:02) Fáradtan sercegő bakelit
  • bedoboember: Na mi volt idén? (2016.11.30. 15:10) Fáradtan sercegő bakelit
  • cukkmukk: Ez is egyfajta vélemény. Kinek, hogyan ugye, nekem teljesen más. Lehet érdemes... (2016.02.22. 14:10) Fáradtan sercegő bakelit
  • doggfather: @Bruti: akkor próbálgasd, szemezgess! (2016.01.05. 13:56) 2015 legjobb lemezei
  • Bruti: @doggfather: Én a nagy részét nem ismerem, de legalább lesz miből szemezgetni. (2016.01.04. 17:03) 2015 legjobb lemezei
  • Bornyi Márton: Nagyon vártam ezt a listát! Sok ma már kedvenc bandámat ismertem meg itt mint ... (2016.01.04. 14:50) 2015 legjobb lemezei
  • doggfather: nem semmi lista, felét nem is ismerem nemhogy nem hallottam. Utána fogok nézni... (2016.01.04. 09:05) 2015 legjobb lemezei
  • Utolsó 20
Creative Commons Licenc

Akusztikus közszolgálat

doomanoid 2009.12.17. 16:12

MR2 Akusztik Volume 1.

2009

Ugye milyen jó hogy van ez a csodálatos MR2, a jó kis csillogó gyémánt az értékvesztett mocskos médiában, he? Nem elég hogy a legjobb és legigényesebb zenéket játsszák, de meghívják a legjobb bandákat a legendás 8-as Stúdióba, hogy ott áthangszerelve akusztikus verzióban szólaltassák meg művészetüket. Ennek a kitűnő sorozatnak összefoglaló első része jelent most meg, mindenki nagy örömére, MR2 Akusztik Volume 1. címmel. Az albumot a kultikus lemezkiadó a MOL terjeszti. Ez az a lemez, amit nem szabad megvenni, hiszen a zenekarok semmi pénzt nem kapnak belőle, a közszolgáltnak álcázott sznobszolgálat pedig zsákszámra kapja az indokolatlan adóforintokat, miközben képtelen eleget tenni annak, ami a feladata lenne, vagyis a köznek a szolgálata. A BBC-nél a Gallows is közszolgálat, de az MR2-nél, az áthúzott konnektorok, és csatlakozók rádiójánál, semmi olyasmi nem lehet az, amiben van torzított gitár, vagy kicsit is eltér megszokottól, nehogy már megszakítsa valami az alternatívnak tartott szánalmas Kispál utánzatok végeláthatatlan özönét. Normális esetben bottal sem piszkálnék ilyet, de van rajta néhány jól sikerült pillanat, amire mindenképpen fel kell hívni a figyelmet.

tovább »
 

61 komment

Címkék: mr2 akusztik

Tojáshéj és Hammond orgona

doomanoid 2009.12.05. 14:18

De Wolff

Strange Fruits and Undiscovered Plants

2009

REmusic Records

Miután egy zenei hullám elvonul, az ár után mindig találni az iszapban odaragadt zenekarokat, akik akár évtizedekig is képesek ugyanazt a standard zenét játszani. Az állandóan tomboló retró divattól függetlenül, rengeteg másodvonalbeli zenekar játssza a 80-as évek klasszikus thrash témáit, vagy a sárkányokkal harcoló operázós metált, de az old school hardcore, vagy a klasszikus rockzene sincs elhanyagolva. Mikor először hallottam a De Wolff zenéjét, meg voltam győződve, hogy néhány unatkozó nyugger csinált egy hobbizenekart, hogy felidézzék a letűnt ifjúságuk első berúgásait, vagy esetleg már 40 éve tolják megalkuvás nélkül a klasszikus rock/bluest hétvégenként a haveroknak, és néha kiadnak egy lemezt. Kissé meglepődtem mikor a YouTube-os videókon szembesültem vele, hogy a De Wolff tagjai nem járókerettel harcoló apókák, hanem tejfelesszájú kölykök. Márpedig múltba révedő Hammond orgonás ősrockot elsősorban olyantól lehetne várni, aki megélte az adott korszakot.

tovább »

8 komment

Címkék: rock blues psychedelic de wolff

Rádiós Rock

doomanoid 2009.11.15. 14:29

Priestess

Prior to the Fire

2009

Indica

Az idei év nagy felfedezése volt számomra a Priestess bemutatkozó albuma, ami ugyan már három éve megjelent, de én még életemben nem hallottam a zenekarról, így csak idén (teljesen véletlenül) szembesültem a debüt monumentális nagyságával. A Hello Master kitűnő muzsika volt, és mire kettőt pislantottam már be is toppant a második lemez, le is csaptam rá, mint tyúk a takonyra, hogy aztán az első pillanatban rémülten hátra hőköljek, mert némileg változott a tényállás, kicsit mintha bedurvultak volna a zenészek. Nem tudom, hogy a Barn Burner és a Children társaságában kivitelezett hangversenyek hatására lett morcosabb a zene, vagy azon rágtak be a srácok, hogy kibaszta őket a multi, mindenesetre a Prior to the Fire jóval hidegebb, keményebb, fémesebb lett, mint az elődje.

tovább »

2 komment

Címkék: metal hard rock priestess

Hosszú riffek éjszakája

doomanoid 2009.11.07. 11:12

Ganon

As Above, So Below

2008

Acerbic Noise Development

A Ganon is azon zenekarok táborát gazdagítja, akik túl sok egyéniséggel ugyan nem rendelkeznek, jelentős mennyiségű súllyal viszont annál inkább. A szokásos post-metálos csapásirány: a Neurosis, és az Isis által szélesre taposott ösvények, morcos sludge-os hangzás, bömbölő énekes, lebegős és zúzós részek egymásra utaltsága, markáns gitártémák, és természetesen a post-metálos dress code-nak megfelelően a zenekarban többen is szakállal hordják a szemüveget (biztos nagy tudósai a léleknek). Minden vonatkozásában egy újabb átlagos post-metál horda, mondhatni egy újabb csepp a post-metál zavaros tengerében, viszont minden kiszámíthatóságuk ellenére az As Above, So Below egy ellenállhatatlan muzikális méregpohár: öl, butít, nyomorba dönt.

tovább »

1 komment

Címkék: doom experimental sludge post metal ganon

Lukács evangéliuma

doomanoid 2009.10.28. 13:22

Tankcsapda

Minden jót

2009

Alexandra Records

Minél sikeresebb a Tankcsapda, annál inkább lehet rajta fogásokat találni, hiszen ez a Tankcsapda már nyilvánvalóan nem az a Tankcsapda, mint egykor volt. Kifejezetten vicces, mikor olyanok ekézik a TCS-t, akik a Jönnek a férgek idején még legfeljebb a csattogós szárnyú lepkét tologatták a hátsó udvarban, vagy még azt sem. A szövegektől kezdve, a rossz hangzáson át, egészen a zenészek felkészültségéig széles a skála, amibe kapaszkodva lehet hirdetni az igét: "Na, ezek is eladták magukat". Aki a hangzásban vagy Lukács kínrímeiben keresi a TCS gyenge pontját, az egyszerűen nem érti a Csapda lényegét, hogy itt elsősorban a hangulat és a mondanivaló a fontos, és nagyjából senkit nem érdekel, hogy a dobhangzás nem felel meg a legújabb trendeknek, hiszen eddig a legborzalmasabb hangzású Jönnek a férgek majdhogynem a legjobb TCS lemez.

tovább »

8 komment

Címkék: tankcsapda rock n roll

Felszabadult progresszió

doomanoid 2009.10.20. 14:24

Baroness

Blue Record

2009

Relapse

Minden zenekarnak van egy keresztje, vagyis a legtöbbnek, vagyis valakinek több is, valakinek meg egy sem. A Baroness-szel kapcsolatban legtöbbször a Mastodon merül fel, mint mértékadó útbaigazító tábla, melynek kellemetlen árnyéka rávetül Savannah-beli négyes dicsőséges munkásságára. Nem is alaptalanul, hiszen az első lemez, a Red Album, minden zsenialitása ellenére néhol tényleg olyan volt, mintha ki nem adott Mastodon számok gyűjteménye lenne, az énektől a hangzáson át egészen a gitártémákig. De most itt az új lemez, amiben a Baroness pirosból kékre váltott, és igen intenzíven próbálják leszaggatni az erőszakosan rájuk aggatott Mastodon-bilétát. Persze a bőrükből nem tudnak kibújni, a zene továbbra is szőrös-morcos összetett metál, az énekes pedig továbbra is nagyrészt bömbölésre támaszkodik, tehát a kívülállóknak ez továbbra is ugyanaz a hőbörgő metál banda.

tovább »

5 komment

Címkék: sludge prog metal baroness

Agresszív kiskacsák

doomanoid 2009.10.06. 15:41

Raised Fist

Veil of Ignorance

2009

Burning Heart

10 millió szövetségi kapitány hazájában mindenkinek van valami tuti receptje, hogy mi is a baj a magyar focival. Arról nincs vita, hogy szaros a pite, de az okokban már jelentős nézetkülönbségek vannak, akárcsak a lehetséges megoldásokban, hiszen a szemléletváltástól a pályák mezőgazdasági hasznosításáig széles a skála. Jómagam a mentális felkészülés hiányát érzem az egyik legnagyobb rákfenének, lélektelenül ugyanis nem lehet játszani, gyáva népnek nincs hazája, hogy mást ne mondjak. Soha nem felejtem el azt a 8-10 évvel ezelőtti rádióinterjút, amit Sebők Vilmossal készítettek, ahol az akkori válogatott védelmének oszlopa arról értekezett, hogy nagy kedvence George Michael, és az ő zenéjével szokott ráhangolódni a meccsekre. Azóta én már nem nagyon lepődök meg semmin a magyar focival kapcsolatban. Hát persze hogy szarok vagyunk, mikor a játékosok lélektelen fos zenéket hallgatnak, hát persze hogy nincs bennük harci tűz, hát persze hogy a félprofi albán kecskepásztorok is lefutják őket, hát persze, hogy itt van az eb, az EB, a VB elhantolva. Nem is akarok belemenni ilyen dolgokba, hogy most akkor Priskin vagy Torghelle, én csak annyi üzennék tisztelettel a szakmai stábnak, hogy szombat este az öltözőben taktikai megbeszélés helyett, inkább rakják be az új Raised Fist albumot, és tekerjék fel a volumét, ha ettől nem szállja meg a játékosokat harci szellem, és nem harapják el a portugálok torkát, akkor semmitől.

tovább »

5 komment

Címkék: hc/punk raised fist

Újra a régi nóta

doomanoid 2009.09.23. 16:42

Shadows Fall

Retribution

2009

Everblack Industries

A Shadows Fall nagy kedvenc volt nálam egykoron, sőt, a The Art of Balance még mindig ott van a legnagyobb klasszikusok között. Azóta sem sikerült senkinek a thrasht és hc-t összegyúrni a megunhatatlan dallamokkal, és a perceken át tartó, minden öncélúságot nélkülöző szólókkal. A Balance volt "A Lemez" a Shadows Fall számára, ahol minden hang a helyén volt, a lemez, ami csak egyszer van egy zenekar életében. A következő The War Within még mindig tökéletes, de már mágia nélkül, a nagykiadós Threads of Life-on pedig már egy fékezett habzású bandát lehetett hallani, sziruppal és balladával. A multis kaland után a zenekar úgy gondolta, hogy a lemezipar bekaphatja, inkább csinálnak egy kiadót, és az új lemez már a saját cégnél is jött ki. A srácok valószínűleg mostanra belátták, hogy ez a zene túl agresszív ahhoz, hogy igazán sikeresek legyenek. Az igazi áttöréshez szerintem vagy tovább kéne puhulniuk, vagy kéne valami extra kunszt, amivel tömegeket lehetne elérni, amit az unalmas amcsi csapatok előszeretettel használnak, például zenekarilag intézményesíteni a szopóálarcot, mint a Slipknotnál.

tovább »

14 komment

Címkék: metalcore thrash shadows fall

A lovakat lelövik, ugye?

doomanoid 2009.09.09. 14:31

Dead Pegasus

Dead Pegasus

2009

"Dead Pegasus? Kik ezek, mik ezek, életemben nem hallottam róluk"- morfondírozhat a Sziget reklámon szocializálódott olvasó, és tényleg, kik ezek, mik ezek? Franc se tudja, hiszen az ilyesfajta zene teljesen kiesik a zenei médiumok látóköréből, de ezen nem is kell csodálkozni, hiszen 2009-ben még mindig ott tart az úgynevezett zenei szaksajtó, hogy vagy az Ossiant teszik címlapra, vagy azon csámcsognak, hogy az Oasis énekese belefingott a kokainba, és két napig tüsszögött a zenekar. No, nem kell azért megijedni, mert szerencsére van még blog, ahol magasra tartják a fényt, a sötétségben. Nem véletlen, hogy az egyszeri zenehallgató, inkább érthetetlen cirill betűs warezekre támaszkodik, ha képben szeretne lenni a legújabb, és legjobb zenéket illetően. Bezony, az internet végtelen bitmezőin bóklászva botlottam e nagyszerű zenekarba, méghozzá egy mocskos ruszki warezen.

tovább »

2 komment

Címkék: garage hc/punk post hc dead pegasus

Kanadai slágerek

doomanoid 2009.08.23. 16:10

Barn Burner

Bangers

2009

New Romance For Kids

Ha jobban belegondolunk Kanada elég erős rock/metál szempontból, hiszen ugye ott van Voivod, mint stílusokon felülemelkedő klasszikus, ott van Devin Townsend ezernyi projektje, a másodvonalbeli zenekarok, akik ha sokat nem is, de egyszer legalább villantanak, mint például a 3 Inches of Blood, és ott van napjaink sikersztorija a Danko Jones is. Már-már kezd körvonalazódni bennem egy összeesküvés-elmélet, miszerint a jégkorong nagyhatalmak egyúttal metálban is meghatározóak, lásd: Svédország, Finnország, Kanada, USA, de például cseh vagy orosz metálzenekar nem nagyon van, így el is varrom rögtön ezt a konspirációs szálat. Szóval itt a jó kis Barn Burner, akik sok mindenben hasonlítanak a Danko Jones-ra: ők is kanadaiak, és ők is a kőbalta bonyolultságával rendelkező, egyszerű Rock'n'Rollt nyomják, csak sokkal jobban.

tovább »

6 komment

Címkék: stoner rock n roll hard rock barn burner priestess

Flashmob és léggitár

doomanoid 2009.08.14. 16:56

Death by Stereo

Death Is My Only Friend

2009

Serjical Strike

A Death by Stereo azon kevés zenekar közé tartozik, akik eddig nem tudtak hibázni, minden egyes lemezük telitalálat, dacolva a zenei áramlatokkal megbízható biztos pontként álltak mocskos értékvesztett rohanó világunkban, hüpp. Aztán 2009-re eljutottak oda, hogy eladták a lelküket az ördögnek, pontosabban a SOAD énekes Serj Tankiannak, és leszerződtek a Serjical Strike Recordshoz, hüpp. És ha ehhez még hozzávesszük, hogy a lemezen a pukipunk körökben elhíresült Jason Freese bábáskodott, akkor tényleg várni lehetett, hogy megbomlik az eddigi egyensúly, és lehet elkezdeni szipogni, hogy ezek is eladták magukat. Mondjuk engem soha nem érdekelt, hogy ki a lemeznek a producere, ez csak amolyan parasztvakítás, amit oda lehet dobni a népnek, hogy mekkora király csávó a producerünk, évekkel később meg lehet rá mutogatni, hogy elbaszta a lemezt. Meg a szaksajtónak is kell valami, amivel ki tudja tölteni a zenekarra szánt karaktermennyiséget, ha már a zenéről nem tudnak beszélni, akkor lehet mantrázni a producer-kiadó-stúdió szentháromságot. Hogy ki volt a lemez producere? Ki nem szarja le?

tovább »

4 komment

Címkék: hc/punk death by stereo

Instrumetál

doomanoid 2009.07.27. 15:03

Toundra

Toundra

2009

Basement Apes Industries

Kisvíz vagy nagyvíz, folyó vagy álló, teljesen mindegy, mindig ugyanaz. A vízben a folytonosság, a parton az állandósság. Néhány bogár a vízbe pöckölődik (így jártak) harcolnak az árral, az életükre törő félelmetes cunamival. Egy kis pöckölés nekem, nagy csobbanás a bogárkáknak. Szemmel követem a kapálózásukat, amíg el nem veszítem őket a látóhatáron. Istent játszva vigyorgok a vízre, az őrültek magabiztosságával, de a vizet nem lehet kizökkenteni nyugalmából. Teljesen mindegy hogy mi történik körülötte, a víz továbbra is víz, mintha mi sem történt volna, csob és csob, locs és pocs. Felsőbbrendű csobogás, nevet rajtam, kigúnyol. Elég a csendből, elég a csobogásból, elég ebből, hol a gitárom? Tolom a riffet, tolom a gitáron.

tovább »

2 komment

Címkék: experimental post metal prog metal toundra

Thrash!

doomanoid 2009.07.23. 15:29

Children

Hard Times Hanging At The End Of The World

2009

Kemado Records

Több oka is van annak, hogy manapság miért nem érdemes kortárs thrash metált hallgatni. Leginkább talán azért, mert mostanában minden kaliforniai kölyökzenekar azzal szórakozik, hogy előkaparják a padlásról a 80-as évek dress code-ját, ujjatlan pólóban megéneklik a világégést, egymásra dobálnak néhány klasszikus Exodus és Testament riffet, és már szerződést is kapnak valamelyik izmosabb független kiadótól. A nagy számok törvénye alapján biztos becsúszik egy-két jó zenekar is a kaliforniai tömegtermelésben, de ahányszor hallom valamelyiket, mindig összefolynak a zenekarok, se ízük, se bűzük. Valószínűleg a Children felett is elsiklottam volna, ha nem progresszív thrash-ként aposztrofálják őket valahol, és progresszivitás ugyan nem nagyon van bennük, de thrash az ott van, nem is kicsit. Legegyszerűbben talán úgy lehetne leírni a Children zenéjét, mintha a 83-as Metallicában Tom Araya énekelne.

tovább »

8 komment

Címkék: thrash children

A metalcore tündöklése és bukása

doomanoid 2009.07.20. 14:14

Killswitch Engage

Killswitch Engage

2009

Roadrunner

A Killswitch Engage lemezek színvonala hasonló lázgörbét ír le, mint az egész metalcore stílus: a 2000-es évek elején volt a csúcs mikor megszületett az Alive or Just Breathing, ami az Art Of Balance mellett a stílus alapköve és egyben katalizátorként működő mozgatórugója volt. A metalcore rövid lángolása után jött a zuhanórepülés, mikor is az innovációt felváltotta a kiszámíthatóság és a fáradtság. A Heartache lemezen még volt 4-5 ütős tétel, de az utána következő As Daylight Dies-on a címadón kívül nem nagyon állta ki semmi az idő próbáját, ugyanakkor a Shadows Fall és a Trivium is egyre gyengébb lett, a Bullet For My Valentine átment popmetálba, és az egész "halálhörgés verzében- köcsögének refrénben"- vonulatra rátelepedett a fásultság. A metalcore koporsójába az utolsó szögeket már az idei Darkest Hour és Killswitch lemezekkel lehet beleverni, a néhány éve virágzó ágazat szépen lassan elfoglalja helyét valahol a középszar és a béka segge között.

tovább »

13 komment

Címkék: metalcore killswitch engage

Underground supergroup

doomanoid 2009.06.09. 16:06

Birds Of Prey

The Hellpreacher

2009

Relapse

A Birds Of Prey előző albuma teljesen jogosan került be az elmúlt év legszarabb lemezborítói közé, hiszen a véresszájú hülyegyerek ritka egy vizuális mocsokság volt. Az új albumon már megtörölték a száját, vagy talán meg is fésülték, de nemcsak a borító lett civilizáltabb, a zenét is sokkal emlékezetesebbre faragták a Baroness, Alabama Thunderpussy, Municipal Waste, Throttlerod, és Beaten Back to Pure zenészekből verbuválódott, underground supergroup tagjai. Vagy az is lehet, hogy már az előző lemez is teljesen fasza volt, csak a borító elterelte a figyelmet nagyszerűségéről, mindenesetre majd felül lesz vizsgálva az is.

tovább »

4 komment

Címkék: stoner sludge birds of prey

süti beállítások módosítása